Minden eddiginél ádázabbá vált a küzdelem a magyar kormány barátai és ellenfelei között az Európai Parlamentben, ahol nemcsak az derült ki, hogy a legnagyobb európai pártcsaládok fontosabbnak tartják a jogállamiságot, mint a magyar ügyészség, hanem az is, hogy a miniszterelnök vejét mindenki ismeri.
Tereltek és tagadtak az Európai Parlamentben a Fidesz képviselői azzal kapcsolatban, hogy a magyar titkosszolgálatok megfigyelték az uniós nyomozókat, akik a miniszterelnök veje után vizsgálódtak az Elios-ügyben.
Igyekeznek nyugodtak maradni az európai politikai élet szereplői azt követően, hogy Donald Trump letette a hivatali esküjét és megkezdte a rendeletgyártást. A legfelsőbb szintű vezetők az együttműködés szükségességét hangoztatják, bár Ursula von der Leyen célzott arra, hogy akár Kínával is jóban lehet az EU. Egy dán képviselő meg elküldte a fenébe Trumpot. Ennél kicsit durvábban.
Az Európai Unió 34 úgynevezett kritikus fontosságú nyersanyagot tart nyilván, amelyek fontos összetevői a termelésnek. Ezeknek a túlnyomó többségét importálni kell, ezért Brüsszelben egyre nagyobb figyelmet szentelnek Dél-Amerikának, ahol viszont a szükséges nyersanyagok közül 24 fellelhető. A baj csak az, hogy ez másnak is eszébe jutott.
Bóka sérelmezi, hogy az Európai Bizottság szerinte nem azonos mércével ítéli meg a magyar és a lengyel jogállamiságot.
Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója úgy látja, hogy a védővámok az európai autóipart is veszélyeztetik.
A magyar miniszterelnök kedden utazik a szlovák fővárosba.
“Ha a helyzet úgy kívánja.” Tibor Gašpar Fico pártjának a képviselője.
Orbán Viktor vétójától féltik az Oroszországgal szembeni szankciókat, aminek legalább néhány elemét igyekeznének így is megtartani az EU illetékesei. Ehhez egy poros belga törvényt húzhatnak elő a sublótból, de a belga királynak is lépnie kellene.
Jelentősen visszavett a kiadási terveiből a kormány, ennek köszönhetően az tartotta elfogadhatónak az Európai Bizottság a magyar középtávú növekedési tervet. Ugyanakkor az államadósság hosszú távon az elvárható szint fölött marad. A magyar tervek kalkulálnak az uniós forrásokkal is.
A menekültügyi szabályok be nem tartása miatt született elmarasztaló ítélet végre nem hajtása miatt kapták, de ez csak a legújabb részlet.
Az Európai Bizottság csütörtökön elfogadta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét, miután a kormány ígéretet tett, hogy a költségvetési hiányt GDP arányosan 2025-ben 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökkenti, az államadósságot pedig fokozatosan 70 százalék alá mérsékli.
Továbbra is a dzsihadista terroristák jelentik a legnagyobb veszélyt az EU-ban, bár a szeparatisták sokkal aktívabbak – derült ki az Europol jelentéséből. A terroristák változatlanul komolyan veszik, hogy „a Google a barátod”.
Az orosz gáz európai tranzitjának beszüntetéséről hozott ukrán döntés nem fenyegeti az EU ellátásbiztonságát, legfeljebb az útvonalak változnak, és néhány év múlva már komoly gázfelesleg alakulhat ki.
Most akkor kamuállás az EP-képviselőség, vagy sem? És amúgy is: ki mennyi ülésen vett részt? Vélhetően lesz még a történetnek folytatása.
A miniszter szerint túlteljesítettük a tervet, mivel 15 százalékot vállaltunk, de 3,1 százalék lett belőle.
Nemzeti projektnek nevezte az Európai Bizottság bővítéspolitikáért felelős biztosa az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatát. Albánia és Montenegró esélyei a legjobbak, Moldova és Ukrajna felkészül, de erről nem volt egybehangzó egyetértés az EP-ben.
„Senki sem akar Magyarországra jönni, mindenki Németországba megy” – dobta be az aduászt Mark Rutte, a NATO főtitkára Brüsszelben.
Január 23-án tárgyalja Magyar Péter mindkét mentelmi ügyét az Európai Parlament jogi szakbizottsága – értesült parlamenti forrásokból az EUrologus. Döntés azonban most még nem fog születni.
Az ingyenes európai vonatbérleteket az Erasmus+ keretein belül finanszírozzák, azonban közvetlenül a diákokkal köt szerződést az EU, kihagyva például a modellváltott egyetemek kuratóriumait. Ennek köszönhetően a magyar diákok teljeskörűen részt vehetnek a programban.
