Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A Covid-sokk már nagyrészt véget ért, de bizonyos hatások velünk maradtak – erről Bod Péter Ákos, az MNB volt elnöke, az Antall-kormány egykori ipari és kereskedelmi minisztere beszélt a VIG Befektetési Alapkezelő csütörtöki konferenciáján. Magasabb szinten maradt az infláció, mint korábban, és a munkaerőpiac is átalakult, a nyersanyagpiaci hullámok is lecsendesedtek, de erről még nem tudjuk, hogy tartós-e.
Úgy tűnik, hogy Európa is túl van a válságokon, Bod szerint az EU országai meglepő sebességgel tudtak leválni az orosz energiáról. Igaz, ezt a lépést nem mindenki hajtotta végre, de mostanra egyértelművé vált, hogy „lehet anélkül is élni, hogy valaki a Gazpromtól függjön” – mondta ezzel kapcsolatban, hozzátéve, hogy a kilencvenes években még piaci cégnek nézett ki a Gazprom, most már tudjuk, hogy valójában politikai cég.
A nemzetközi kereskedelmi intézmények is tartósan meggyengültek az egykori jegybankelnök szerint, összedőlt az elmúlt évtizedek világrendje. Valamilyen rendszer ezt követően is biztosan lesz, látszik például, hogy az EU tárgyal Latin-Amerikával és Kanadával. Azt nem tudjuk, hogy ez irány tartós lesz-e, de az biztos, hogy krízis után még sosem állt vissza az a helyzet, ami előtte volt.
Amerikával kapcsolatban Bod Péter Ákos arról beszélt, hogy van egy kormányzat, aki republikánus, Donald Trump elnök azonban meglátása szerint nem az. A vámemelés viszont már 10-15 éve benne van a levegőben. „Amerika elvesztette azt a magabiztosságát, hogy a szabad piacon is megállja a helyét” – magyarázta ezzel kapcsolatban.
Donald Trump szempontjából két nagy előnye van a vámoknak: nem hívják őket adónak, és nem kell hozzá kongresszusi jóváhagyás sem – erről Bakos Ádám, a VIG Befektetés Alapkezelő kötvény üzletágának vezetője beszélt. Szerinte a Trump-Bessent-féle gazdasági kormányzatnak három fő célkitűzése van: a gazdasági növekedés elősegítése, az infláció letörése és a költségvetés stabilizálása. A vámokkal viszont az a baj, hogy nem tudjuk előre, hogyan hatnak ezekre. Az biztos, hogy a költségvetési egyensúly javításához szükség van a vámokra.
A bizonytalanságot már elkezdte beárazni a piac, a legnagyobb kockázatot azonban az jelenti az USA számára, hogy a világpiaci rend megroppan. Többek között ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kormányzat a jelek szerint hátraarcot mutatott vámügyben. Emellett még két szempont motiválhatta Trumpot: a kötvénypiaci bizalom, valamint saját népszerűsége is negatív fordulatot vett. Jelenlegi tudásunk szerint a vámok 20 százalék körül állhatnak meg.
Hogy ennek milyen következményei lesznek a piacra, az még kérdéses, mást mutatnak a felmérések és mást a tényadatok. Árilisban a bizalmi mutatók összeomlottak, ezt a tényadatok gyakran követik, de azért nem szükségszerűen. A kötvénypiaci bizalomvesztés mellett még a stagfláció jelenthet veszélyt az amerikai gazdaságra.
Bakos szerint az amerikai felülteljesítés időszaka véget ért: egészen a közelmúltig nőtt az egy amerikai részvényre jutó eredmény más tőzsdékkel szemben, és ezzel párhuzamosan nőtt a külföldi részvénybirtokosok aránya, ez azonban megfordulhat. Csökkent a külföldiek aránya az állampapírpiacon, az amerikai azonban még most is messze a leglikvidebb piac. A dollár tartalékszerepét az veszélyezteti, hogy 2010 óta erősödik a feltörekvő devizákkal szemben, azonban ha túl erős lesz, rontja a versenyképességet, többek között ez áll az amerikai külkereskedelmi hiány mögött is.
A bizonytalanságot már elkezdte beárazni a piac, a legnagyobb kockázatot azonban az jelenti az USA számára, hogy a világpiaci rend megroppan. Többek között ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kormányzat a jelek szerint hátraarcot mutatott vámügyben. Emellett még két szempont motiválhatta Trumpot: a kötvénypiaci bizalom, valamint saját népszerűsége is negatív fordulatot vett. Jelenlegi tudásunk szerint a vámok 20 százalék körül állhatnak meg.
Hogy ennek milyen következményei lesznek a piacra, az még kérdéses, mást mutatnak a felmérések és mást a tényadatok. Árilisban a bizalmi mutatók összeomlottak, ezt a tényadatok gyakran követik, de azért nem szükségszerűen. A kötvénypiaci bizalomvesztés mellett még a stagfláció jelenthet veszélyt az amerikai gazdaságra.
Bakos szerint az amerikai felülteljesítés időszaka véget ért: egészen a közelmúltig nőtt az egy amerikai részvényre jutó eredmény más tőzsdékkel szemben, és ezzel párhuzamosan nőtt a külföldi részvénybirtokosok aránya, ez azonban megfordulhat. Csökkent a külföldiek aránya az állampapírpiacon, az amerikai azonban még most is messze a leglikvidebb piac. A dollár tartalékszerepét az veszélyezteti, hogy 2010 óta erősödik a feltörekvő devizákkal szemben, azonban ha túl erős lesz, rontja a versenyképességet, többek között ez áll az amerikai külkereskedelmi hiány mögött is.
A Trump-adminisztráció logikája azonban nem vámpolitika, hanem szankciós politika az egykori miniszter szerint, ami szembemegy a közgazdaságtan alapjaival. „Vannak téveszmék, az egy speciális eset, amikor a világ egyik legbefolyásosabb embere hisz ezekben” – jegyezte meg.
Szerinte ugyanakkor arra is van példa, hogy Trump megváltoztatja a véleményét, erre jó példa az elektromos autók kérdése, amiben Elon Musk térnyerése játszott szerepet. Musk befolyásszerzését abszurdnak nevezte Bod Péter Ákos: „Elképzelem, hogy az Antall-kormány ülésére Széles Gábor beülne, és kukkolná a kormánytagokat” – mondta ezzel kapcsolatban.
Elon Musk a kormányülésen
Jim WATSON / AFP
Az a trend látszik szerinte, hogy Amerika ki akar vonulni a világkereskedelemből, csökkenteni akarja a kínai kitettségét. „Nem fog menni, de a próbálkozás elindult” – tette hozzá. A vámok komoly terheket fognak róni az amerikai családokra, mivel a kereskedők kénytelenek lesznek árat emelni a hatásukra.
40 százalékos árrése van a kereskedelemnek, ez a normális ebből lehet kijönni. Aki ezt nem tudja… az miniszter.”
– mondta a vámok várható hatásaival kapcsolatban. Szerinte Trump terve, amely szerint a vámok visszaállítják az amerikai termelőképességet és forrást biztosítanak a jövedelemadó csökkentéséhez „kizárt, hogy működjön”.
Bod Péter Ákos szerint az Európai Unió kritikus év előtt áll. Versenyképességi jelentések születtek, amelyek a gazdasági töredezettség csökkentését tűzték ki célul. Ezzel szemben áll néhány különutas tagállam a szuverenitásra hivatkozva. „Emögött nincs annyi közgazdasági elemzés” – jegyezte meg.
A vámok szerint új helyzetet jelentenek, de ahhoz hozzá fogunk szokni, az EU van akkora piac, hogy megvédje magát. Ami viszont nagyot üthet, az a honvédelem kérdése, ha megszűnik az amerikai védernyő. Ez óriási költségvetési eltolódást jelenthet Bod szerint, miközben az államháztartások már most is nagyon feszesek.
A volt jegybankelnök szerint az is látszik, hogy azokat az országokat értékelik pozitívabban a befektetők, ahol nagyobb a transzparencia. „A korrupciót nem nagyon lehet mérni, mert nem adnak róla számlát. De a transzparenciát lehet: az nyer-e a tenderen, aki a legjobb ajánlatot adja. Van ilyen ország!” – jegyezte meg.
A magyarországi helyzettel kapcsolatban arról beszélt, hogy a beruházási volumen zuhan, de hogy ez baj-e, az attól függ, hogy mire költötték, vannak olyan beruházások, amelyek amúgy sem feltétlen adtak sokat a gazdaságnak. Az államháztartás helyzete viszont akut baj Bod szerint, és az is látszik, hogy a térségi szétfejlődés vesztese Magyarország, egyértelműen lemaradtunk a csehektől és a lengyelektől.
A magyar gazdaság törékeny helyzetbe került az értékelése szerint, amire nem jó magyarázat a német gazdaság teljesítménye, hiába lehet erről olvasni. A magyar államháztartás kaotikus, a tervezés pedig teljesen komolytalan – magyarázta. Problémaként kiemelte, hogy bevételi oldalon nagyon függünk az indirekt adóktól, míg a kiadások közül kiemelkedően magasak a kamatok, és ez a jövőben sem fog nagyon csökkenni.
Építkezésen lévő daruk piros lámpával.
AFP / DPA / Soeren Stache
Bod Péter Ákos szerint Magyarországon nem a minimálbér alacsony, hanem a jövedelmi szint. A minimálbér jelenleg fele a mediánbérnek, de nem lehet 13 százalékkal növelni, azt a gazdaság nem bírná el. Az idei közgazdasági Nobel-díjra utalva megjegyezte, hogy látszik a jogállamiság, az inkluzivitás és az intézmények szerepe a sikerben.
Ez nem egy kinyúlt pulóveres baloldali szociológus szövege, hanem hard science”
– jegyezte meg ezzel kapcsolatban, hozzátéve, hogy ezzel szemben egyfajta „diktátorok internacionáléja” is kialakulni látszik. EU-s viszonylatban viszony úgy látja, hogy nőtt az északi, keleti periféria súlya, ma már egyre fontosabb szerep jut a lengyeleknek vagy a románoknak, szemben a spanyolokkal vagy a portugálokkal.
