Magyarország nemmel szavazott, de az EU így is elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet

Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa luxembourgi ülésén elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet, a jogszabály intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig lehetőleg valamennyi ökoszisztémát helyreállítsanak, illetve megakadályozzák az élőhelyek romlását – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.

Az uniós közlemény szerint a rendelet jogilag kötelező erejű célokat és kötelezettségeket határoz meg a természet helyreállítására vonatkozóan a szárazfölditől a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig. Célja az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak enyhítése – írták.

A rendelet számos szárazföldi, part menti és édesvízi, erdős, mezőgazdasági és városi ökoszisztémára terjed ki, beleértve a vizes élőhelyeket, gyepterületeket, erdőket, folyókat és tavakat, valamint a tengeri ökoszisztémákat, beleértve a tengeri füvet, valamint a szivacs- és korallágyakat.

Nem írja elő ugyanakkor új védett területek létrehozását az Európai Unióban, és nem gátolja a megújulóenergia-infrastruktúra fejlesztését, mivel a jogszabály hangsúlyozza, hogy az ilyen létesítmények túlnyomórészt közérdekűek. A tagállamok 2030-ig prioritásként kezelik a Natura 2000 területeket a helyreállítási intézkedések végrehajtása során – írták.

Az új jogszabály hozzá fog járulni az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, különös tekintettel az ENSZ biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális keretére – emelték ki.

Az uniós tanács közölte: mivel az elmúlt évtizedekben a vadon élő beporzók bősége és sokfélesége drámaian csökkent Európában, a rendelet konkrét követelményeket vezet be a beporzópopulációk csökkenésének legkésőbb 2030-ig történő visszafordítására irányuló intézkedésekre vonatkozóan.

Cél továbbá az erdei madarak populációjának növelése, valamint annak biztosítása, hogy 2030 végéig ne csökkenjenek a városi zöldterületek és a lakott területeken található fák lombkorona-fedettsége. A tagállamoknak uniós szinten legalább hárommilliárd további fát kell ültetniük.

Annak érdekében pedig, hogy 2030-ra legalább 25 ezer kilométer hosszúságú folyószakaszokat szabad folyású folyóvá alakítsanak, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a felszíni vizek összekapcsolhatóságát gátló, ember alkotta akadályok felszámolására. A rendelet kihirdetését követően azonnal hatályba lép, valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandóvá válik.

A fent olvasható szöveg az MTI összefoglalója, melyből azonban kimaradt, hogy a rendeletről Magyarország nemmel szavazott. Erre a tényre a Telex hívta fel a figyelmet. A lap arról ír, hogy a jogszabályról a Tanács márciusban már tartott próbaszavazást, a magyar kormány akkor visszakozni kezdett, majd bejelentette, hogy ellenzi a szöveget, a szuverenitással magyarázva az álláspontját. Magyarország tehát a hétfői szavazáson is ellenezte a jogszabályt, ahogy nemmel szavazott Hollandia, Olaszország, Svédország, Finnország és Lengyelország is, Belgium pedig tartózkodott. Hajszállal ugyan, de így is átment a törvény.