A koronavírus miatt bevezetett kijárási korlátozások feloldásával lassan kezd visszatérni az élet a normális kerékvágásba. De mik azok a szokások, amiket tovább viszünk ebből az időszakból? Mi az, ami marad a járvány után is? Előző cikkünkben megkérdeztük olvasóinkat a bankolási szokásaik változásáról, az eredményeket az OTP Bank szakértői segítségével elemezzük.
A járvány előtt körülbelül minden második magyar vett igénybe legalább egy szolgáltatást online, a járvány után már négy ember közül három – derül ki a McKinsey & Company friss kutatásából.
Bár már enyhített a kormányzat a Covid-19 vírus miatt bevezetett veszélyhelyzeten, valószínűleg nem vállalunk túlzott kockázatot azzal a megállapítással, hogy az elmúlt hónapok gyökeresen megváltoztatták az életet. A veszélyhelyzet miatti életmódváltás egyebek mellett abban is megmutatkozott, hogy sok más mellett a banki szolgáltatások használata – mint például a számlanyitás, a hitel és kölcsön igénylése, vagy a közüzemi díjak befizetése - is még inkább az online térbe terelődött. Ön hogyan változtatott szokásain? Töltse ki kérdőívünket!
Nem tudni, kinek készül a felmérés.
A Policy Agenda felmérése szerint leginkább az 50 év felettiek érzik bizonytalannak az anyagi helyzetüket.
A magyarok többsége a liberális demokráciát támogatja a Globsec kutatása szerint. Az is kiderült, nem Magyarországon rettegnek a legjobban a migrációtól.
A fiatal munkavállalók 73 százaléka állást váltana, és a többség ezt az utóbbi egy-két hónapban döntötte el – derül ki a Frissdiplomás Kft. friss felméréséből. A HVG Állásbörze társszervezője azt vizsgálta, milyen változásokat hozott a járványidőszak a fiatalok karrierterveiben, hol keresnek állást, minimálisan mekkora fizetésért helyezkednének el máshol, és mi a fontos számukra az álláspályázatoknál.
A magyarok úgy látják, az online tér terhelt az erőszakos tartalmaktól.
A koronavírus-krízis közepette egyre optimistább a világ az Ipsos 27 országot vizsgáló kutatássorozata alapján, de Magyarország kilóg a sorból.
Kevesebb alkohol, energiaital és édesség fogyott a kijárási korlátozás alatt.
Egy friss kutatás szerint a magyarok elsöprő többsége üdvözölné az általános alapjövedelmet.
Bár a legtöbb kkv tudja, hogy július 1-től megváltoznak a számlázással kapcsolatos szabályok, a részletekkel kapcsolatban leginkább a sötétben tapogatóznak.
A hátrányos helyzetű diákok egyharmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba azokon a helyeken, ahol vannak tanodák. Ahol nincsenek, ennél is rosszabb lehet a helyzet. A távoktatás sikerességéhez nemcsak az eszközök hiányoznak, de a diákoknak sem tere, sem módszertana nincs az önálló tanulásra, szüleik pedig nem tudnak nekik hatékonyan segíteni – derül ki egy friss kutatásból.
Főleg a felnőtt, városi lakosság aggódik amiatt, hogy munkanélküli lesz, az idősek vagy a nyolc általánossal rendelkezők kevésbé tartanak ettől.
De nem csak a Fideszben, minden pártban ez a nézőpont az uralkodó. Még akkor is ez a felfogás élvez előnyt, ha csak a nőket kérdezik erről.
A szülők majdnem fele küldené táborba 14 év alatti gyerekét a nyári szünetben. Közel harmaduk a napközis, 16 százalékük ottalvós táborokkal tervez.
Legalábbis erre a következtetésre jut egy, a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából készített elemzés. Eszerint az emberek 43 százalékának hiúsult meg idei utazása, és az utazás iránti érdeklődése tavalyhoz képest kevesebb mint felére esett vissza, és aki az enyhítések után utazást tervez, inkább az országhatárokon belül marad.
Online kérdőívvel szeretnék megtudni, hogy mit támogat a többség.
Nem csak új vágánypár épül, megújulnak a megállók is.
Magyarországon néhány ezer fertőzöttet tartanak nyilván, ám a koronavírus-járvány a társadalom egészét testközelből érinti. A hvg.hu felméréséből kiderül, olvasóink mekkora hányada veszítette el az állását, hányan küzdenek napi szinten szorongással, de arról is megkérdeztük őket, mit gondolnak a veszélyhelyzetben meghozott intézkedésekről. A hvg.hu nagy karanténkérdőívének első értékelése.
