Index-botrány
Alig néhány hónap telt el azóta, hogy az Index főszerkesztőjének kirúgása miatt felállt a szerkesztőség és új hírportál indított Telex néven, máris menesztették a helyükre kinevezett vezetőket az Index éléről. Szűk fél év alatt tehát két fordulatot is megélt Magyarország egyik vezető hírportálja - kövesse velünk az eseményeket cikksorozatunkban.
A magyar felnőtt lakosság 76 százaléka egyáltalán nem hajlandó fizetni az internetes hírportálokon megjelenő hírekért – olvasható a felmérésben, amelyet a Napi.hu rendelt meg az elmúlt hetek médiapiaci eseményei, köztük az Index körüli botrány nyomán.
Míg a túlnyomó többség szerint a hírportálok éljenek csak meg a reklámbevételeikből, 14 százalék azt mondja:
legfeljebb havi 1000 forintot hajlandó lenne fizetni előfizetői díjként.
Ennél többet, maximum 3 ezer forintot a válaszadók 7 százaléka adna ki a hírekért, 3-5 ezer forintot pedig csupán a megkérdezettek 2 százaléka. Azok, akik ennél is többet fizetnének, ha muszáj lenne, alig 1 százaléknyian vannak.
A felmérésből az is kiderül, hogy a nők és a férfiak nagyjából hasonlóan állnak a kérdéshez.
A legpasszívabbnak a kutatás szerint az internetes bennszülött generáció mutatkozik:
a 18–39 évesek 81 százaléka semennyit sem költene hírportálokra, havi 5 ezer forintot pedig szinte egyikük sem lenne hajlandó fizetni az olvasásukért.
A 40–59 éveseknek összesen 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kész lenne fizetni az online hírolvasásért, ám a legtöbben (15%) ők is csak ezer forintot adnának érte. Ennyit a 60 év fölötti korosztályba tartozók 18 százaléka költene e célra, összesen azonban valamivel kisebb részük (27%) mondta azt, hogy bármennyi pénzt is fordítana a hírfogyasztásra.
A felmérésben az is megmutatkozott, hogy
a hírekért leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők fizetnének: a harmaduk nyilatkozott így. A minimális díjat 15, legfeljebb 3 ezer forintot 13 százalékuk nevezte elfogadhatónak.
A budapestiek körében az átlag fölötti fizetési hajlandóságot mért a kutatócég: a megkérdezettek 40 százaléka állította, hogy fizetne az internetes hírekért. Összességében viszont a városban élő magyarok 74, a megyeszékhelyen élők 81, a községiek 85 százaléka viszont egy vasat sem költene erre.
