szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egy reprezentatív kutatás azt vizsgálta, mennyire is „zöldek” a magyarok, és mi állhat annak a hátterében, hogy nem érjük el az újrahasznosításra és a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó uniós célszámokat.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Az elmúlt években Magyarországon nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék aránya, az adatok szerint még mindig van hova fejlődnünk. Zöld gondolkodásúnak tartjuk magunkat, saját bevallásunk szerint szelektíven gyűjtjük a hulladékot, mégis elmaradunk az uniós célszámoktól. Mi húzódhat meg a háttérben, mit tehetünk ellene, és egyáltalán: meddig terjed a gyártói és meddig a fogyasztói felelősség? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Pulzus kutatási applikációval készült reprezentatív felmérés, amely a Magyarvíz Kft. megbízásából készült.

A válaszokból kiderül, hogy a magyarok nagy része már tisztában van a környezettudatosság és a fenntarthatóság jelentőségével. Mindez megmutatkozik például abban, hogy a lakosság kétharmada előnyben részesíti a helyi, hazai termékeket, mert így kisebb a szállítás okozta környezetszennyezés mértéke (69 százalék), illetve, hogy minden harmadik ember kifejezetten keresi a környezetbarát termékeket (39 százalék). Sőt, a válaszadók saját bevallása szerint több mint kétharmaduk (77 százalék) szelektíven gyűjti a hulladékot.

A kutatásból az is kiderült, hogy mint oly sok esetben, a tömeggondolkodás érvényesül: a válaszadók közel kétharmada (66 százalék) úgy véli, hogy az emberek nem különösebben tesznek a környezetért, ezért maguk is értelmetlennek találják, hogy energiát pazaroljak erre. Emellett több mint felük (56 százalék) az ipari szennyezést jóval jelentősebbnek tartja, mint a háztartásokban keletkező szemét káros hatásait.

Gondot okoz az is, hogy sokan (26 százalék) nem biztosak abban, hogy mit és melyik szemetesbe kellene dobni, illetve mit érdemes külön gyűjteni. Ezt alátámasztja az is, hogy a gyűjtőedények tartalma sok esetben 30-40 százalékos szennyezettségű.

Mindemellett még mindig minden harmadik (32 százalék) ember szkeptikus a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, és úgy véli, hogy a szemét végül úgyis egy helyre kerül, holott ma már ez csak egy városi legenda.

hvg.hu Zhvg

Narancslevet öntünk az óceánba a lebomló műanyagokkal

Zavaros a biológiailag lebomló műanyagok meghatározása és az is, mit csinálhatunk velük használat után: mennyire nyújtanak megoldást a műanyagproblémára a bio alapú és a komposztálható alternatívák, ha ugyanúgy egyszer használatos termékek készülnek belőlük?

Dobos Emese Zhvg

Miért használunk el több papírt akkor, amikor szelektíven gyűjtjük?

Miért természetes reakció a klímatagadás? Miért nem hat meg minket, hogy a Föld jövője a tét? Újszászi Bogár Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával, meggyőzés és befolyásolástechnikai szakértővel beszélgettünk arról, hogyan lehetne, és időnként miért lehetetlen rávenni az embereket arra, hogy fenntarthatóbban éljenek.

Orbán nem várta meg, hogy a vírus lenullázza a gazdaságot, inkább ő maga vágta földhöz

Orbán nem várta meg, hogy a vírus lenullázza a gazdaságot, inkább ő maga vágta földhöz

Parragh az önkormányzatokkal spóroltatna, miközben a kamarák a NAV-ot küldik az ötezer forintokért

Parragh az önkormányzatokkal spóroltatna, miközben a kamarák a NAV-ot küldik az ötezer forintokért

Magyarországon elsőként: 5G-hálózaton küldött át röntgenfelvételt egy egyetemista

Magyarországon elsőként: 5G-hálózaton küldött át röntgenfelvételt egy egyetemista