Összegyúrná a budapesti egyetemeket, a minta a University of London. Korábban is volt erről szó, még a Figyelő is írt róla, de aztán semmi nem lett belőle. Most talán igen. A tárca cáfolta az összevonásokat, a hvg.hu pedig megtudta, mi a valódi terv.
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik a gimnáziumot, mint az elmúlt években, és bár a szakgimnáziumok apró növekedést könyvelhettek most el, onnan az utóbbi tíz évben szinte menekültek a gyerekek. A felsőoktatásban van ugyan némi elmozdulás a „termelő szakok” felé, de ez leginkább az informatikusokra igaz, és még mindig a társadalomtudományok viszik a prímet.
Hiszen olyan rég történt már ilyen.
Az idén felvettek 31 százaléka nem tudta volna elkezdeni a felsőfokú tanulmányait.
Kedden késő este közzétették a kormányrendeletet arról, hogy a felsőoktatást szeptember 1-től az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) irányítja. De a jogalkalmazóknak nem lesz könnyű dolguk.
Az augusztus 7-i határidőig 9299-en jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük 6421-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.
A kormány döntése szerint a felsőoktatás szeptember 1-jétől a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül. De lesznek személyi átalakítások is.
Azért lesznek versenyképesebbek a magyar egyetemek azután, hogy átkerülnek az Innovációs és Technológiai minisztérium alá, mert a minisztérium "az innováció lehetőségeinek birtokában van" – ennyit tudni eddig a nagy Palkovics-tervről. A szakértők a politikai hátsó szándékon gondolkodnak, és van még jó pár tisztázatlan kérdés.
Szeptember elsejétől Palkovics László az egyetemek ura, azonban a felsőoktatási törvény módosítására még várni kell, anélkül pedig macerásabb lesz az átadás-átvétel.
Szeptembertől tartozik az ITM alá a felsőoktatás. Palkovics László már korábban kijelölte az új irányt: arról beszélt, az egész felsőoktatásra kiterjesztenék a Corvinus-modellt. Kérdés, ez van-e a háttérben.
Csütörtökön tette elérhetővé a YouTube a Music és a Premium csomagok kedvezményes árait a felsőoktatásban tanulók számára.
Az egyházi felsőoktatási intézmények a 2019-as 129 ezer forint helyett 2020-ban már 167 ezer forint állami támogatást kapnak hallgatónként.
Bár példátlan nagyságú állami támogatással indult útjára a Közgázból lett elit magánegyetem, nem tudni, mi lesz pontosan a sorsa.
A pótfelvételin egyetlen szakra lehet jelentkezni, ha valaki nem került be sehova, vagy nem is felvételizett rendesen.
Több mint 110 ezren várták idén a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait, amelyeket szerdán este 8-kor hoztak nyilvánosságra. A legnépszerűbbek idén a gazdálkodási és menedzsment szakok voltak, a legtöbben az ELTE-n kezdhetik majd meg a tanulmányaikat szeptemberben.
Lemaradtunk az Európai Unió 28 tagállamához képest.
Noha óriási szüksége van a gazdaságnak informatikusokra, máig nagyon kevés a jelentkező, ráadásul sokan a felvettek közül is idejekorán engednek a jól fizető cégek csábításának, és „félig képzetten” hagyják ott az egyetemet. Ez még az elitképzésnek számító Műegyetemen is jellemző – mondja Tevesz Gábor a BME tanszékvezető helyettese, aki lapunknak beszámolt a tavaly indított új alapképzés, a BProf tapasztalatairól is.
„Az egyetemeket az üzleti érdekek motiválják a diákoké helyett” – mondta egy volt hallgató az Anglia Ruskin Universityről.
A kormány 2014-ben írta elő a felsőoktatási felvételinek azt a feltételét, hogy 2020-tól nyelvvizsga kell a bejutáshoz.
