Földművelés máshogy. Mi az a regeneratív mezőgazdaság?
Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének egyik eszköze lehet a regeneratív mezőgazdaság. Európában nincs hivatalos szabályrendszere, fő kérdésekben még a követői között sincs egyetértés.
#fenntartható fejlődés
Lakatos Mónika éghajlatkutató: Generációk százainak az élete múlik azon, hogy megállítjuk-e a globális felmelegedést
Időjárásunk gyorsan változik: egyre melegebb lesz, több a csapadék és a szélsőséges jelenség. Unokáink földrajzóráin új fogalom válthatja fel a térségünket eddig leíró éghajlatot – véli Lakatos Mónika a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke.
A csokoládégyártást is elérte a szigorú környezetvédelmi szabályozás
Egy tábla csoki gyártása a számítások szerint több száz gramm szén-dioxid kibocsátásával és többkádnyi víz felhasználásával jár. Az Európai Unio elsőként lépett fel a világon a fenntartható csokoládégyártásért, egyben harcot hirdetve az erdőirtás és a gyermekmunka ellen.
Ma még elhanyagolt környezetbarát lehetőség a biogáz, pedig kis befektetéssel nagy hasznot hoz
A következő években nagyot nőhet a magyarországi biogáztermelés, amire már készül az egyelőre nem nyilvános akcióterv. A számítások szerint a támogatás nem kerülne sokba és gyorsan megtérülne, az időjárásfüggő megújulóenergia-termelés kiegészítéseként is hasznos volna.
A globális kibocsátáscsökkentés sikere nagy részben Kínán múlik – interjú Losz Ákossal, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető elemzőjével
Jól ismerjük a nyugati országok zöldítési törekvéseit és azok buktatóit, de kevesebbet tudunk a teljesen más alapállásból induló Ázsiáról és Afrikáról. Losz Ákossal, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető gázpiaci elemzőjével erről is beszélgettünk.
Átalakíthatja az ipart, mégis keveset tudunk róla: mi az a karbonvám?
A karbonvám bevezetésével szorítja rá az EU a vállalatokat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az új rendszer elindítása egyelőre lassan halad, a magyarországi cégek még csak ismerkednek vele.
Megfordítható a vízvesztés? A magyar vízkészletet a klímaváltozás is tizedeli, de van megoldás
Egyre több szó esik arról, hogy „vissza kell tartani” (tározni) kell a hazai vizeket, s azok egy részét nem szabad kiengedni az országból, mert mind kevesebb van belőlük. A víz a XXI. század stratégiai erőforrása.
Köves Alexandra ökológiai közgazdász: Illúzió azt hinni, hogy nyugodtan növekedhetünk
Jó úton vagyunk afelé, hogy értékeink elvesszenek – véli Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Át kell váltanunk egy, a mostanitól különböző társadalmi-gazdasági modellre.
"Az élővilág szeretete tanítható. Valódi változást a kollektív döntésektől várhatunk" – interjú Báldi András ökológussal
Az uniós szabályozás megnyitja az utat a retorziók lehetősége előtt – mondja Báldi András ökológus, az MTA levelező tagja, a Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, akit a biodiverzitás hanyatlása, a fajok kihalása és a természet helyreállítása kapcsán kérdeztünk.
Egyszerre siker és probléma a napelemes rendszerek gyors felfutása
A napelemes rendszerek működtetése közben felmerülő problémákat több újfajta módszerrel lehet kezelni – állítja szerzőnk, Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.
Mire elég egy egység koala? Új pénzügyi eszközzel védenék a veszélyeztetett fajokat
Új zöld pénzügyi termék terjed világszerte. A biodiverzitás-kredit (biokredit) segíthet előteremteni a pénzt a biodiverzitás megőrzése érdekében. Sok a csalás és a trükközés, de jó projektek is vannak.
Unokáink számon fogják kérni, miért nem hallgatunk a jelen veszélyeire figyelmeztető szakemberekre
A jövő generációi nem csupán a technológia csodáival szembesülnek majd, hanem a tetteink következményeivel is – figyelmeztet Bándi Gyula, a PPKE JÁK egyetemi tanára, aki 2017 óta az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
A milliárdosok és a repülővel utazók megadóztatásáról is szó lesz a ma kezdődő bakui klímacsúcson
Hídszerepet próbál betölteni a fejlett és a fejlődő világ között a 2024. novemberi éghajlat-csúcstalálkozónak otthont adó Azerbajdzsán. A fő kapocs a finanszírozási rendszer lenne.
A közpénzt már sajnálják rá, magántőkéből remélik megóvni a Föld természetes élőhelyeit
Hiába a két évvel ezelőtti nagy elhatározás, úgy tűnik, az ENSZ idei biodiverzitás konferenciájára elfogyott a természetes élőhelyek megőrzésének lendülete. Pedig minden korábbinál nagyobb veszélyben van a biodiverzitás. A kolumbiai Caliban tartott COP16-nak így is lettek eredményei: nagyobb beleszólást kapnak az őslakos népek a környezetvédelmi döntésekbe, és a gyógyszercégek is fizethetnek majd a természetből vett genetikai információkért.
A vártnál jobban térülnek meg a cégek fenntarthatósági erőfeszítései
Leginkább a klímavédelembe, a hulladékgazdálkodásba, a munkahelyi esélyegyenlőségbe, valamint az ellátási láncok kockázatkezelésének javításába fektetnek be itthon a cégek a fenntartható működés érdekében – derül ki az EY több mint 500, köztük magyar fenntarthatósági vezetők (CSO-k) részvételével készült nemzetközi kutatásából.
Komoly állami ösztönzőkre lenne szükség a körforgásos gazdaság elterjesztéséhez
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) munkacsoport-találkozót szervezett a körforgásos gazdaságról és a vállalatok ehhez kapcsolódó ESG-beszámolási kötelezettségeiről. Kiderült: az egyes iparágak között nagy eltérések lehetnek a felkészültség terén, az MNB-nek pedig egységes kérdéssort kellett készítenie a bankok számára, hogy a kölcsönhöz folyamodó ügyfelek azonos elbírálást kapjanak mindenhol.
Népszava: Fontos részeket húztak ki a környezet- és természetvédelmi tételek közül a kormány fenntartható fejlődési stratégiájából publikálás előtt
A kormányzati kommunikációban érdemi szerepet kellene kapnia a fenntarthatósági értékek bemutatásának; a 2013-2024 közé eső időszakban fenntarthatósági célkitűzéseink többségét nem sikerült megvalósítani. Ilyen megállapítások kerültek volna a Népszava szerint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiába, ám a végleges verzióból már kihúzták őket.
Fenntarthatósági díjjal készül a nagykövet, akinél otthon a biciklik is nevet kaptak
Hollandia a fenntarthatóság élharcosa, amit az országhoz kapcsolódó jól ismert jelképek is magukban hordoznak. Tapasztalataikat szívesen meg is osztják partnereikkel, a Budapesti Holland Nagykövetség fenntarthatósági díjat alapított, aminek jegyében idén első alkalommal bronztulipánnal díjazzák a körforgásos építészet és építőipar területén meglévő jó gyakorlatokat. Désirée Bonis nagykövet a díjról, a holland sikerek hátteréről és a fenntarthatóság útján a mezőgazdaságban és az építőiparban még előttük álló kihívásokról is beszélt a HVG-nek. De hogy jönnek ide az elkeresztelt kerékpárok, és mi köze az egészhez a polder-modellnek?
Honnan fogom tudni, hogy a bankom is komolyan veszi, amit elvár tőle az EU?
Egy sor kötelezettséget ró a tagállamokban – így Magyarországon is – működő bankokra az Európai Unió, részben azért, hogy ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás hatásainak, részben pedig, hogy jobban hozzájáruljanak a klímaváltozás hatásainak kordában tartását szolgáló célok teljesítéséhez. De honnan tudhatjuk, mennyire veszik ezt komolyan?
Közösségi ápolás és észszerű héliumhasználat - az egészségügy is lehet fenntarthatóbb
Az éghajlatváltozásért felelős gázok légkörbe kerülésének csökkentését elsősorban a nagy kibocsátásukról hírhedt szektoroktól várjuk, de sokat lehet tenni egy-egy kisebbnek tűnő területre, például az egészségügyre koncentrálva. És hogy miként? A világ 3. legjobb egészségügyével rendelkező Hollandiának vannak ötletei.