Ausztria a világ egyik leginkább fenntartható országa, s az eredményekhez jelentős mértékben hozzájárul, hogy az egyik húzóágazatnak számító turizmus is céljának tartja a környezet megóvását. Astrid Steharnig-Staudinger, az Austria Tourism igazgatója beszél a részletekről.
Valahogyan el kell tárolni a megújulók energiáját, hiszen ha a túltermeléses időszakokban nem kell „kidobni” a felesleget, akkor az nagy segítséget nyújt az ínséges időkben.
Az elektronikus kereskedelem térhódítása ráirányította a figyelmet az úgynevezett last mile delivery logisztikai problémára, egyben a csomagautomaták jelentőségére.
A nyersanyagokból épít jövőt és a körforgásos szemléletre alapoz Temesi Apol textiltervező-ökodizájner. A SoundWool története mutatja, hogyan kapcsolható össze a kutatás, a fenntartható dizájn, az anyagismeret és a társadalmi felelősségvállalás.
A magyarországi nagyvállalatok is egyre fontosabbnak tartják, hogy legyen „zöldvezetőjük”. A Mol és az AutoWallis illetékesei válaszoltak kérdéseinkre.
Már érezhető a lakásbiztosítási piacon az éghajlatváltozás hatása, de a díjszabásnál még mindig az infláció súlya a döntő. A magyarok viszonylag védettebbnek számítanak a természeti károk ellen.
Az éghajlatváltozás üzleti lehetőség is. Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója elárulja a receptet.
A fenntarthatóság jegyében Indonézia új fővárost épít, mivel Jakarta túlnépesedett és süllyed. Ám sokan kételkednek a nagyszabású projekt és Nusantara megvalósíthatóságában.
Késik az új uniós szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszer kiterjesztése a közlekedésre és az épületenergetikára. A magyar kormány is kivár, mert nem meri tovább növelni a lakosság terheit.
Egyre nagyobb szerephez jutnak az innovatív baktériumok, biostimulánsok, enzimek, növényi hormonok és a génszerkesztés az agrárágazatban. Erről beszélgettünk Andre Negreirosszal, a világ egyik legnagyobb agrártechnológiai vállalkozásának közép- és kelet-európai kereskedelmi vezetőjével.
A háborúzás soha nem lesz klímasemleges. A fegyveres konfliktusok súlyosan károsítják a környezetet is, a klímaváltozás viszont indukálja a konfliktusokat. Interjú Kovács Erikkel, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával.
Nem nagyobb barátja a környezetvédelemnek a norvég társadalom, mint más országoké, de az autósokat sikerült észérvekkel, ösztönzőkkel meggyőzni az elektromos járművek előnyeiről.
A nettó zéró kibocsátás eléréséhez nélkülözhetetlen a különböző energiatárolási technológiák minél szélesebb körű használata. A projektekre nagy hatással van a szabályozási környezet alakulása.
Divat, egészségügyi megfontolás és a fenntarthatósági szándék egyaránt segíti az alkoholmentes – vagy jelentősen kisebb alkoholtartalmú – sörök, borok és égetett szeszek forgalmának növekedését.
Ott nem megoldás az öntözés fejlesztése, ahol kétszer annyi nedvességet engednek elpárologni a talajból, mint amennyi vizet kilocsolnak rá. Szántani nem kell, a vízpótlás forrásaként pedig tisztított szennyvizet is fel lehetne használni – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
Brit stadionokban és rendezvényhelyszíneken a marhahúsos hamburgereket vadhúsra cserélik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.
A fenntarthatósági kérdések egyre inkább megjelennek a robotikában is. Bár hosszú még az út a most körvonalazódó megoldások elterjedéséig, a jövő a teljesen lebomló, akár ehető robotok korát is elhozhatja.
Három tényező függvénye, hogy hová érdemes MI-adatközpontokat telepíteni. Ebben a világméretű versenyfutásban még számos leküzdendő akadály van.
Egyre több magyarországi vállalat rendelkezik már kidolgozott fenntarthatósági stratégiával, ám még mindig kevés a valós cselekvés. Aggasztó, hogy hiába terjed az újrahasznosítás, gyorsabban nő a fogyasztás, ezért a világon a körforgásosság mértéke csökken – mondta lapunknak ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke.
Az utóbbi időben Európa minden országában jelentősen növekedtek a villamosenergia-hálózatok költségei. Mi okozza ezt a meredek emelkedést, és mire számíthatunk a jövőben – erről ír szakértő szerzőnk, Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.
