Most legyen okos, aki ki akarja fizetni a mesterséges intelligencia rezsijét
Három tényező függvénye, hogy hová érdemes MI-adatközpontokat telepíteni. Ebben a világméretű versenyfutásban még számos leküzdendő akadály van.
#fenntartható fejlődés
A karbantartást át kell tenni télre, a rendezvényekre viharálló sátrak kellenek – ifj. Chikán Attila a klímaváltozásról
Egyre több magyarországi vállalat rendelkezik már kidolgozott fenntarthatósági stratégiával, ám még mindig kevés a valós cselekvés. Aggasztó, hogy hiába terjed az újrahasznosítás, gyorsabban nő a fogyasztás, ezért a világon a körforgásosság mértéke csökken – mondta lapunknak ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke.
Nagyot nőttek az áramhálózatok tarifái, és a drágulás nem áll meg
Az utóbbi időben Európa minden országában jelentősen növekedtek a villamosenergia-hálózatok költségei. Mi okozza ezt a meredek emelkedést, és mire számíthatunk a jövőben – erről ír szakértő szerzőnk, Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.
Jönnek a hidrodespoták: Kína az évszázad beruházásához hegyeket és falvakat töröl el a föld színéről
Az emberiség történetében a legnagyobbak közé tartozó földmunkálatokkal épülő hatalmas tibeti duzzasztórendszert Kína a zöldenergia-termelés sarokkövének tekinti, egyben veszélyes stratégiai fegyverré alakítja a vízkészletek ellenőrzését Dél-Ázsiában.
„Ne panaszkodjanak és ne legyenek útban” – az öregek, a fiatalok és a klímaválság
Senki nem akar megöregedni, és ez nemcsak az idősödő generációk érzése: a fiatalabbak is ezt várják tőlük. Miben jobbak ökotudatosság tekintetében a boomerek, mint a Z generáció tagjai, és milyen lesz a szemünk előtt növekvő MI-generáció?
„Az egyes számú probléma igazából az emberi hülyeség” – Jordán Ferenc hálózatkutató biológus a klímaválságról
Hamarosan már csak katasztrófavédelmi jelleggel tudjuk kezelni a klímaproblémákat – figyelmeztet Jordán Ferenc hálózatkutató biológus. Hogyan lenne esély elkerülni a legsúlyosabbat?
Zlinszky János biológus-ökológus: „Először a gödör ásását kell abbahagynia az emberiségnek”
Hiába tudjuk, hova vezet a fogyasztás- és a valós szükségleteinket nézve irreális gazdasági növekedés, mégis erőltetjük. Immár arra készülhetünk, hogy túlfutunk a vágány végén, s a kérdés csak az, mennyire – véli Zlinszky János biológus-ökológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos főtanácsadója.
Varró László Shell-alelnök: Belátható időn belül át kell alakítanunk a világ teljes energiarendszerét
Annak egyelőre nyoma sincs, hogy a fogyasztói attitűd változása mentené meg a civilizációt a klímaváltozástól, az viszont már biztosnak látszik, hogy az áramfogyasztás rövid időn belül megduplázódik. Az átmeneti korszak kihívásairól kérdeztük Varró Lászlót, a Shell globális üzleti környezetért felelős alelnökét.
Szokott repülni? És nem szégyelli magát?
A klímaváltozás nemcsak ökológiai, hanem erőteljes pszichológiai kihívás is, amely összetett érzelmi reakciókat vált ki. De vajon az ökobűntudat megbénít-e minket, vagy éppen motiválóan hat?
Ha a politikusokra bízzuk a munkát, semmi sem menti meg az emberiséget az éghajlati katasztrófáktól
Aligha lehetett volna jelképesebb helyszínt találni az idei éghajlati csúcskonferenciára, mint a brazíliai Belém. A trópusi éghajlati övben fekvő Belém egész évben forró és esős város, nyitott csatornákkal, a házak 40 százaléka nincs bekötve a szennyvízhálózatba.
A jövő nagy ígéretének tűntek, ma nem látni, hogyan mentik meg a bolygót a vertikális farmok
A függőleges növénytermesztés egy évtizede a fenntartható gazdaság egyik nagy ígérete volt, ám bőven akadnak kihívások is. Az újdonságot bevezető startupok között azóta csődhullám söpört végig. Hogyan tehetné kiszámíthatóvá az ágazatot ez a technológia, és milyen tényezők akadályozzák a terjedését? Milyen szerepük lehet a vertikális farmoknak a rák elleni küzdelemben?
Ha szeretné, hogy ne pusztuljon el a bolygó, egy zseniális játék segít
A világjárványt modellező és a Covid alatt újra felkapott legendás Pandemic társasjáték alkotója ismét nagyot dobott: az év játékának is megválasztott A holnap társadalma nemcsak izgalmas és élvezetes, de arra akar megtanítani, hogyan kellene megóvni a Földet.
Navracsics Tibor szerint 40 milliárdból lehetne fenntarthatóvá tenni a Balatont
A közép- és hosszú távú tervek emésztenének fel ennyit, a kormány most csak 1,5 milliárdot adott mederkotrásra.
2048-ra tényleg nem marad hal az óceánokban?
Valóban halmentesek lesznek az óceánok 2048-ra, ahogy azt egy Netflix-dokumentumfilm állította? A jóslat egy félreértelmezett tudományos tanulmányon alapul, és a valóság ennél árnyaltabb – mutat rá Hannah Ritchie adattudós. Szerkesztett részlet az Ez nem a világ vége című könyvből.
Okosabb, tisztább, zöldebb: hogyan segít az ipar 4.0 a fenntarthatóságban?
Az ipar 4.0-t legtöbbször az automatizálással, a mesterséges intelligenciával és az okosgyárakkal azonosítják, és főként a gyártás szemszögéből vizsgálják az elért eredményeket. Ezeknél jóval kevesebbszer van szó egy legalább ennyire fontos vetületről: arról, hogy ezek a technológiák segíthetnek a környezeti fenntarthatóság előmozdításában is. Több tanulmány is vizsgálta az elmúlt években ezeket a hatásokat, és az eredmények kifejezetten biztatók, azonban rosszul, vagy „fél szívvel” használva ezek kifejezetten a fenntarthatóság ellen is dolgozhatnak.
Kiszámolták, mennyivel növelheti a GDP-t és csökkentheti a karbonkibocsátást a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia az élet valamennyi területén egyre inkább meghatározó szerepet játszik, így hozzájárulhat a fenntarthatósági célok eléréséhez is. Akadnak ugyanakkor kockázatok is, az MI alkalmazása például az energiafogyasztás növekedését okozhatja.
Szuperszámítógép végzi a várostervezést Barcelonában, de a mesterséges intelligenciának a városlakók is beszólhatnak
A barcelonai várostervezést egy mesterséges intelligencián alapuló szuperszámítógép vette át, amely egyúttal a fenntarthatóságot is sokban képes segíteni.
Haragszik, hogy napelemeinél bevezették a bruttó elszámolást? Pedig lehetne ez jó is
Nem kizárólag hátrányai vannak a napelemekkel termelt áram bruttó elszámolásának, mellette is szólnak érvek. A külföldi példák alapján – komplex ösztönzőrendszerrel – így is vonzó befektetés maradhat a nap erejének munkába fogása.
Világmegváltásból a pusztulat felé kanyarodik el az üzleti világ
A következő elnöki ciklus az Egyesült Államokban jelentős változásokat ígér politikai és a gazdasági világban egyaránt. Donald Trump lehengerlő győzelmére már most ugranak a cégek, joggal remélvén, hogy mostantól nem kell drága és macerás környezetvédelmi és szociális inkluzivitási kérdésekkel foglalkozni, hanem Trump filozófiájával összhangban a profitmaximalizálásra koncentrálhatnak.
Megoldható lenne átterelni az utasokat a repülésről a vasútra, de ez a kormányok és az EU felelőssége is
A repülés nagyságrendekkel szennyezőbb és jóval kényelmetlenebb is, mint a vasút. Mégsem igazi alternatíva az utóbbi, amíg nem lesz a jelenleginél olcsóbb és gyorsabb. Kérdés, hogy ez sikerül-e.
