#fenntartható fejlődés

Miért kritizálja mindenki az uniós klímatörvényt?

Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.






A cuki cicák közé végre beférkőzött a jövőnk is

Fontos-e, hogy Greta Thunberg egy óriási manipuláció részeként hívja fel a figyelmet a klímaváltozás fontosságára, vagy a végső cél szempontjából teljesen mindegy? Tényleg semmit sem ér, ha mi szelektíven válogatjuk a szemetet, miközben a világ nagy szennyezői alig lépnek? Többek között erről beszélgettünk ifj. Chikán Attilával, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatójával, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet elnökével, akitől azt is megtudtuk, hogy mihez tud kezdeni egy vállalatvezető, ha egy fenntarthatóságról zenélő rapperrel találkozik.











Ismét meghirdette fenntarthatósági pályázatát a BCSDH

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ismét várja a pályázatokat az általa alapított, Fenntartható jövőért díjra, melynek célja, hogy elismerje a Fenntartható Fejlődési Célok elérése érdekében végzett kiemelkedő vállalati és vezetői teljesítményt.