Már érezhető a lakásbiztosítási piacon az éghajlatváltozás hatása, de a díjszabásnál még mindig az infláció súlya a döntő. A magyarok viszonylag védettebbnek számítanak a természeti károk ellen.
Tévedés lett volna napi 150 millió légyre építeni? Úgy tűnik, nem haraptak a nagy halak a lárvákat milliárdszám nevelő üzemre. Csődeljárás indult a régiós bajnoknak szánt üllői rovarfehérje-üzem ellen, ami kulcsszerepet játszatott volna az agrárium fenntarthatóbbá tételében.
Az éghajlatváltozás üzleti lehetőség is. Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója elárulja a receptet.
A körforgásos gazdaság hazai éllovasainak közel kétharmada alkalmaz már ilyen modelleket, de a komplex megoldások még nem annyira jellemzőek rájuk sem, derül ki a körforgásos gazdaság állapotát vizsgáló felmérésből. A korábbi felmérésekhez képest nincs áttörés, de a cégek nyitottabbak
A felmérések szerint a ma meglévő magyarországi épületek több mint 90 százaléka 2050-ben is állni fog. Ha azonban a régi házakat és lakásokat nem „okosítják meg”, gyorsan elszállnak a rezsiköltségek, és ezek az ingatlanok hosszabb távon eladhatatlanná válhatnak.
Közvetlenül a gyár mellé telepített napelemparkot épít az E.ON a Bosch maklári egysége számára. A PPA (Power Purchase Agreement) konstrukcióban megvalósuló projektnek köszönhetően a járműalkatrészek készítésével foglalkozó vállalat az energiaigényének mintegy ötödét fenntartható forrásból fedezheti majd.
Aligha sikerül leállítani az erdőirtást a tervezett 2030-ra a pusztítás globális üteme alapján. Az Amazonas az összeomlás határán van, de Európa sem lehet büszke az erdeinek védelmére.
Ha, mondjuk, nem négyszer annyi az áram adója, mint a gázé, robbanásszerű lenne a korszerű rendszerek elterjedése.
Egyre több magyarországi vállalat rendelkezik már kidolgozott fenntarthatósági stratégiával, ám még mindig kevés a valós cselekvés. Aggasztó, hogy hiába terjed az újrahasznosítás, gyorsabban nő a fogyasztás, ezért a világon a körforgásosság mértéke csökken – mondta lapunknak ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke.
Ha most azonnal leállnánk a termeléssel, akkor is elkerülhetetlenek lennének bizonyos változások. Nem szabad késlekednünk, eljött a befektetések ideje, és most kell megértenünk, mit kell tennünk – véli Georgia Rolfe, a Cambridge Consultants klímaadaptációs technológiákkal foglalkozó szakértője.
Szalmából készít födém- és homlokzati szigetelést az SSH-System Kft., akiket a holland nagykövetség díjazott a Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozón.
A Világeleje Ünnep 2075 célja, hogy egy napon keresztül neves tudósokkal és gondolkodókkal egy olyan jövőképet fessenek fel, ami nem az ökokatasztrófáról és az összeomlásról szól, hanem cselekvésre buzdít. Lehetséges egy napra kiszakadni a közéleti mocsárból? Tudunk és akarunk még reménykedni? Van ennek értelme? Ilyen kérdésekre kerestem a választ.
Annyira rossz a hazai környezetvédelem helyzete, hogy innen már csak felfelé vezethet az út – véli Őri Ádám humánökológus, aki Szeszák Panka Enivel, a Bolygó Közösségi Tér programkoordinátorával együtt beszélt a zöld átmenetről és a fiatalok jövőjéről a zCast podcastban. A környezetvédelemben aktív fiatalok visszasírják a zöld ombudsmant, a zöld elkötelezettségű köztársasági elnököt, az érdemi környezetvédelmi intézményrendszert, kitérnek a generációs feszültségekre, és elárulják, mit kérnének számon egy mai döntéshozón.
A gazdasági helyzet nem az ingatlanfejlesztőknek és -üzemeltetőknek kedvez, újra kell gondolniuk működésüket. A hangsúly a fenntarthatóságon és a költséghatékonyságon van.
Recseg-ropog az európai fenntarthatósági törekvéseket megtestesítő ESG-szabályozás. A Trump-kormányzat megtiltaná az amerikai cégeknek a jelentések leadását, de több európai tagállam is nyíltan lázadozik a bürokratikus terhek ellen. Az Európai Parlamentben eközben meddő vita zajlik.
A fast fashionhöz képest is elképesztő mennyiségű ruhát ontanak magukból a Temu vagy a Shein kereskedői, a fogyasztókat pedig az olcsóság miatt továbbra sem érdekli a környezet terhelése – mondja Csalár Bence divatszakértő.
Praktikus, helyi megoldások a globális problémákra, ígéri az ökofalvak mozgalma. De mégis hogyan képzeljünk el egy ökofalut vagy ökoközösséget? Hogy alakul ki, mi hozza és tartja össze az embereket, kinek érdemes belépni, és egyáltalán, meddig bővülhet egy ilyen csapat? Tényleg hippiközösségek vagy ennél többet is tudnak az ökofalvak, és mit adhatnak azoknak, akik nem költöznének ezért vidékre? Válaszok egy Balatonhoz közel alapított közösség tagjaitól.
Teljesen megújult a Káli-medence egyik legszebb túraútvonala, a Theodora-tanösvény. Az újjászületés az ugyanilyen nevű ásványvizeket palackozó Szentkirályi Magyarország és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park együttműködésében valósult meg. A vállalat azt szeretné bizonyítani, hogy lehet a természettel harmóniában gazdasági tevékenységet folytatni.
Hogyan tud fenntarthatóbbá válni egy cég, ha termékének pont az a lényege, hogy nagyon magas minőségű műanyagból van? Segít-e bármit pár napelem, a papírra váltott csomagolóanyag, vagy az, hogy Európa közepén gyárt? És miért állíthatja azt a Lego, hogy károsanyag-kibocsátása nem is tőle származik?
Az elektromos autók kínálatának bővülésével és a fenntarthatóság iránti vállalati elköteleződés erősödésével egyre több kis- és középvállalati vezető számára válik aktuális kérdéssé, hogy a céges flotta megújításában mekkora szerepet kapjanak az elektromos autók. Floch Gábor, az AutoWallis Csoporthoz tartozó wigo fleet ügyvezető igazgatója szerint a döntés meghozatalához több szempontot is érdemes figyelembe venni – a jól megtervezett flottaátállás nemcsak fenntarthatóbb, de hosszú távon megtérülő döntés is lehet.
