A Világeleje Ünnep 2075 célja, hogy egy napon keresztül neves tudósokkal és gondolkodókkal egy olyan jövőképet fessenek fel, ami nem az ökokatasztrófáról és az összeomlásról szól, hanem cselekvésre buzdít. Lehetséges egy napra kiszakadni a közéleti mocsárból? Tudunk és akarunk még reménykedni? Van ennek értelme? Ilyen kérdésekre kerestem a választ.
Annyira rossz a hazai környezetvédelem helyzete, hogy innen már csak felfelé vezethet az út – véli Őri Ádám humánökológus, aki Szeszák Panka Enivel, a Bolygó Közösségi Tér programkoordinátorával együtt beszélt a zöld átmenetről és a fiatalok jövőjéről a zCast podcastban. A környezetvédelemben aktív fiatalok visszasírják a zöld ombudsmant, a zöld elkötelezettségű köztársasági elnököt, az érdemi környezetvédelmi intézményrendszert, kitérnek a generációs feszültségekre, és elárulják, mit kérnének számon egy mai döntéshozón.
A gazdasági helyzet nem az ingatlanfejlesztőknek és -üzemeltetőknek kedvez, újra kell gondolniuk működésüket. A hangsúly a fenntarthatóságon és a költséghatékonyságon van.
Recseg-ropog az európai fenntarthatósági törekvéseket megtestesítő ESG-szabályozás. A Trump-kormányzat megtiltaná az amerikai cégeknek a jelentések leadását, de több európai tagállam is nyíltan lázadozik a bürokratikus terhek ellen. Az Európai Parlamentben eközben meddő vita zajlik.
A fast fashionhöz képest is elképesztő mennyiségű ruhát ontanak magukból a Temu vagy a Shein kereskedői, a fogyasztókat pedig az olcsóság miatt továbbra sem érdekli a környezet terhelése – mondja Csalár Bence divatszakértő.
Praktikus, helyi megoldások a globális problémákra, ígéri az ökofalvak mozgalma. De mégis hogyan képzeljünk el egy ökofalut vagy ökoközösséget? Hogy alakul ki, mi hozza és tartja össze az embereket, kinek érdemes belépni, és egyáltalán, meddig bővülhet egy ilyen csapat? Tényleg hippiközösségek vagy ennél többet is tudnak az ökofalvak, és mit adhatnak azoknak, akik nem költöznének ezért vidékre? Válaszok egy Balatonhoz közel alapított közösség tagjaitól.
Teljesen megújult a Káli-medence egyik legszebb túraútvonala, a Theodora-tanösvény. Az újjászületés az ugyanilyen nevű ásványvizeket palackozó Szentkirályi Magyarország és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park együttműködésében valósult meg. A vállalat azt szeretné bizonyítani, hogy lehet a természettel harmóniában gazdasági tevékenységet folytatni.
Hogyan tud fenntarthatóbbá válni egy cég, ha termékének pont az a lényege, hogy nagyon magas minőségű műanyagból van? Segít-e bármit pár napelem, a papírra váltott csomagolóanyag, vagy az, hogy Európa közepén gyárt? És miért állíthatja azt a Lego, hogy károsanyag-kibocsátása nem is tőle származik?
A munkáról, a hozzá való viszonyról, ennek a viszonynak megváltoztatásáról esik szó a zCast friss adásában. Milyen régóta van velünk a mai értelemben vett munka, hogyan működtek előtte az emberek és a közösségek, miként távolított el a természettől, és mi okozza, hogy állandóan rohanunk magunk után, és semmire nem jut idő? És hogy kapcsolódik mindehhez Jane Goodall, az irokéz népcsoport és a hét generációs gondolkodás?
Az energia- és kosárközösségek, kalákák, bérlői lakás-, fogyasztói és termelői szövetkezetek mind egy olyan gazdaság elemei, amelyben komoly potenciál rejlik az egyre fenyegetőbb klíma-, ökológiai-, lakhatási- vagy éppen gondoskodási válság kezelésére. Ennek a gazdasági felfogásnak a mibenlétét boncolgatjuk a zCast legfrissebb adásában. A kapitalizmus kritikája vagy egy alternatíva? Profit vagy szükséglet? Valami, amivel többet tehetünk például a klímaválság ellen, mintha csak letennénk az autót. Minden, amit tudni akarsz a szolidáris gazdaságról elméletben, és – a lakhatási- és energiaközösségek példáján keresztül – a gyakorlatban.
A világ műanyagválsága ma már nem csupán környezetvédelmi ügy, hanem gazdasági és reputációs kérdés is. A divatiparban és az e-kereskedelemben egyre több márka ismeri fel: a fenntarthatóság nem opcionális extra, hanem a hosszú távú túlélés feltétele. A DS Smith – a fenntartható csomagolási megoldások egyik globális vezetője – jóval a trendek előtt megkezdte az átállást, és ma már nemcsak fogyasztói, hanem ipari csomagolások terén is élen jár.
Negyedik évében jár kormányzati Élelmiszermentő Központ, de továbbra sem tudni, mennyi élelmiszert mentettek meg a kidobás elől, és juttattak el rászorulókhoz.
Örvendetes trend, hogy napjainkban egyre többen teszik le az autót és választanak környezetbarátabb közlekedési módot, a sétától a bringázáson át a közösségi közlekedésig. A Mastercard tavaly indított kampánya során a bankszektort igyekezett így mobilizálni, idén azonban már minden partnerének felajánlotta a lehetőséget a csatlakozásra. Megkérdeztünk néhányukat a tapasztalatokról.
Mozgásba lendültek a klímaváltozás elleni küzdelmet szívükön viselők a korábbi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági döntés után. Meg szeretnék mutatni a kormánynak, hogy milyen legyen az új törvény, mert nagy a tét: mennyire leszünk képesek megbirkózni a klíma- és ökológiai válság egyre durvuló hatásaival?
Fenntartható épületek építését segítheti az az újfajta telep, ami baktériumokkal átitatott cementből készül.
A világjárványt modellező és a Covid alatt újra felkapott legendás Pandemic társasjáték alkotója ismét nagyot dobott: az év játékának is megválasztott A holnap társadalma nemcsak izgalmas és élvezetes, de arra akar megtanítani, hogyan kellene megóvni a Földet.
Szűkítik azon vállalkozások körét, amelyek esetében ESG-adatok közléséhez kötik a vállalati hitelfelvételt. Csak azoktól várják el, akiknek általában is el kell készíteniük a saját fenntarthatósági jelentéseiket, a többiek még kapnak haladékot.
Egy friss kutatás szerint 2030-ra évente közel 22 milliárd műanyag zacskó kerülhet az európai háztartásokba – csak a divatcikkek miatt. A kérdés már nem az, hogy szelektíven gyűjtjük-e a szemetet, hanem az, hogy miért gyártják le egyáltalán.
A 3D-nyomtatás számos területen remekel, azonban elég sok hulladék is jár ezzel a folyamattal. Kínai kutatók olyan nyomtatógyantákat fejlesztettek, amelyek akár többször is újrahasználhatók.
Vannak a hétköznapi életben olyan dolgok, amelyeknek sosincs vége. Ilyen a vásárlás és az ezt követő folyamatok is: az elpakolás, főzés, mosogatás és végül a szemét kihordása. Hazafelé szatyrokat cipelünk, indulásnál a szemetet visszük ki magunkkal. De miért van az az érzésünk néha, hogy több szemetet termelünk, mint amennyi az étel vagy a ruha volt, amit megvettünk?
