13 szolgálati ház megépítésére adott 3 milliárd 89 millió forintot az állam
Eddig egy ház adatairól tudni, a többi nyertes a kormány szerint még nem nyilvános.
Eddig egy ház adatairól tudni, a többi nyertes a kormány szerint még nem nyilvános.
A koronavírust már szinte fel sem veszi a logisztikai szektor, más problémák tornyosulnak előtte: elsősorban a Brexit és az új vámszabályok.
A koronavírus-világjárvány megfékezését lehetővé tevő oltás gyors globális terítése egyelőre megoldhatatlan feladat elé állítja a cégeket és a kormányokat. Ez lesz ugyanis a világ eddigi legnagyobb oltási kampánya.
Minden kornak megvannak a maga emblematikus alakjai. Farkas Zoltán többük pályáját közelről figyelhette, s most 13 szubjektív portrét foglalt kötetbe. Köztük a rendszerváltás kuszaságában lubickoló Matolcsy Györgyét, aki Antall József belső tanácsadói köréből avanzsált Orbán Viktor jobbkezévé.
A „fülkeforradalom” utáni egyik első dolga volt az akkori újdonsült Orbán-kormánynak átterelni a magán-nyugdíjpénztári tagokat az állami rendszerbe. Az átvitt vagyont néhány év alatt felélte, s bár politikai nyilatkozatba foglalta, hogy az átlépő tagok pénze a saját számlájukon marad, ezt nem tartotta be.
Dollármilliárdokról van szó. Többen több pénzzel jönnek, mint amennyien elmennek, vagy felfüggesztették beruházásaikat.
Magyarország nagyon rosszul járna azzal, ha nem részesülne az Orbán Viktor vétójával blokkolt európai uniós helyreállítási alapból, az ugyanis nem hitelfelvételt jelentene, hanem támogatást – mondja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki 2016-ig a Századvég Gazdaságkutató vezető munkatársa volt. A szakember szerint a kormány hamarosan rákényszerülhet az áfa csökkentésére is.
A fele sem igaz annak, amit a kormánytagok mondanak a gazdaság védelmével kapcsolatban. Ez szó szerint így van például a turisztikai szállásadók novemberre adott támogatása esetében, de tucatnyi egyéb lódítással is kénytelenek szembesülni a gazdaság szereplői.
Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez.
Jellemzően az ország határain kívüli körülmények alakítják a magyar gazdaság legnagyobb szereplőinek nyereségességét, de az okok között akadnak belpolitikai természetűek is.
Gazdaságpolitikai fordulatot hozhat Törökországban, hogy Tayyip Erdogan elnök kényelmetlenné vált pénzügyminiszter veje lemondott.
A járvány első hulláma kivéreztette a kis mozikat, az újabb kényszerszünetre nem maradtak tartalékaik. A filmipar ördögi körbe került: a kevés néző miatt halasztják a premiereket, premierek híján még kevesebb a néző.
Magyarország jobban teljesít, népünk bölcs vezére legalábbis évről évre nagyobb sikereket ér el a nemzeti burzsoázia megteremtésében. Már persze ha azokat tekintjük nemzetinek, akik ilyen-olyan okokból bejáratosak a kormányfőhöz.
Magánbefektetők pénzével, bevándorló családokban született tudósok érték el a német gyógyszerkutatás nagy sikerét a koronavírus elleni harcban.
A közgazdaságtan egyik fő feladata figyelni, hogy egy állam vezetői milyen gazdasági döntéseket hoznak – de mi van akkor, ha az sem világos, mi az állam, ki képviseli, egyáltalán egy működő egységről beszélhetünk-e? A bukott államokat a politológusok és a jogászok is szívesen elemzik, de a közgazdászok közül is többen foglalkoznak ezzel. Most pedig, amikor a járvány miatt sok országban kérdéses, hogy az állam el tudja-e látni egészségügyi szolgáltatási feladatait, egyre többen jönnek elő a bukott állam fogalmával.
Miközben az európai szabályozók a dízelbotrány utóhatásaként még mindig az Euro 6 kibocsátási szabványok szigorításával vannak elfoglalva, már készülnek a belső égés korának végét ígérő szabályok.
A globális technológiai gigavállalatok példátlan léptékben szabadítják ránk a konnektivitást, vagyis az online kapcsolattartási és hozzáférési lehetőségeket. A konnektivitáshoz kapcsolódó befektetési lehetőségek zöme még csak a jövőben tárul fel igazán, a vállalatok megítélésekor pedig a digitális etikai jellemzők egyre fontosabbá válnak.
Orbán Viktor ősszel már csak két rossz között választhatott, és próbálta minél rövidebbre fogni a gazdasági visszaesést, de végül majdnem ugyanoda jutott, mint a legtöbb európai ország: a gazdaság is belassul, és még sok halott is lesz – mondta Zsiday Viktor befektetési szakember. A jelenlegi válság mélyebb és drasztikusabb, mint amivel Orbánnak már dolga volt, a válságkezelés koncepciója viszont nem látszik. Zsiday szerint most és tavasszal is egy átütő mentőcsomagra lett volna szükség, de azt látja, Orbán gazdaságfilozófiája ezt nem igazán teszi lehetővé. Orbán azt tanulhatta Gyurcsány Ferenc sorsából, hogy eladósodni veszélyes, bukáshoz vezethet.
Az MNB volt alelnökének angolul megjelent könyve a 2008-as válságkezelés menetét idézi fel, különös aktualitását pedig a koronavírus-járványt kísérő visszaesés adja, amikor ismét előáll az évtizedes dilemma: mit tehetnek a jegybankárok a krízis enyhítéséért.