Nagyon jó, hogy készülnek a vakcinák, de hogyan fognak mindenhova eljutni?

Hiába készült el rekordgyorsasággal az amerikai Pfizer és a német BioNTech 94 százalékos hatékonyságú koronavírus-vakcinája, még évekbe telik, amíg mindenki megkaphatja az oltóanyagot. Ha pedig igazak azok a jóslatok, amelyek szerint a Covid–19-járvánnyal is úgy jár az emberiség, mint az influenzával – azaz a mutációk miatt évente meg kell ismételni az oltást –, akkor a szer eljuttatása sok évig le fogja foglalni a logisztikai kapacitások nem csekély részét.

Az első hónapok lesznek a legnehezebbek, hiszen a tömeges oltásig elsőként eljutott Pfizer-BioNTech vakcina – amelyből az EU is lekötött 300 millió darabot – tárolási hőmérséklete mínusz 70-80 Celsius-fok, s jelenleg a világ legfejlettebb államaiban sem tudják mindenhol szavatolni, hogy a logisztikai lánc valamennyi eleménél tartsák a sarkvidéki fagynál is hidegebb hőmérsékletet. Bár a világ több országában, egyebek mellett az USA-ban és Németországban már számos olyan óriás hűtőládát állítottak üzembe, amelyekben akár mínusz 80 fokra is le tudják hűteni a levegőt, a koronavírus-járvány által igencsak durván sújtott Brazíliában vagy Indiában jelenleg esély sincs a hűtőlánc fenntartására. A probléma komolyságát mutatja, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint még a gyárakból kikerült,

komolyabb hűtést nem igénylő vakcinák közel fele is kárba vész,

s a többségüket azért nem lehet felhasználni, mert nem tudták megfelelő hőmérsékleten tartani.