Trump jól befűt: 700 millió dolláros mentőövet dob a széniparnak
Lélegeztetőgépre rakja a meglévő szenes erőműveket, sőt: újak építését is támogatja, amihez egy hidegháborús törvényt rángattak elő a dohos levéltárból.
#globális felmelegedés
Baj van az Alföldön: így alkalmazkodhat a legjobban az aszályhoz
A globális felmelegedés olyan mértékben tolja el a csapadékeloszlást, hogy az már ma is súlyos problémát jelent a mezőgazdaság és a magyar táj számára. A HUN-REN kutatói szerint azonban van rá mód, hogy enyhítsék az aszály mértékét.
Visszavonták a klímaváltozás legborúlátóbb előrejelzését, de ettől még lehet nagy baj a felmelegedésből
A sokat emlegetett másfél fokot úgyis elfelejthetjük.
Melege van? Ne tudja meg, mi jön a következő 5 évben
A globális átlaghőmérséklet várhatóan a következő öt évben is rekordmagasságok közelében marad – figyelmeztet az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO).
5000-szer gyorsabban melegszik a Föld, mint ahogy a rizs bírná a tempót
Megkongatták a vészharangot a kutatók az éghajlatváltozás újabb, ijesztő hozadékával kapcsolatban. A világ egyik alapélelmiszere, a rizs egyre kevésbé tud megbirkózni az új körülményekkel, képtelen alkalmazkodni a megváltozott hőmérséklethez.
20 fok fölé melegedett hétvégén a Balaton
Kánikulai volt a hétvége, és még szerdáig kitart a meleg.
Úgy gyorsul a klímaváltozás, hogy már a 2022-es aszályról sem mondhatjuk biztosra, hogy csak 100 évente egyszer fordulhat elő
Attól, hogy sokaknak nem kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni, a természeti kockázatok még ott vannak, és mindenkit – szektortól függetlenül minden vállalkozást is – érintenek. De mire számíthatunk Magyarországon? Miért kutat aszálykockázatot a biztostó, miért fura, hogy olyan nagy meglepetést keltett a 2022-es aszály, és miért kéne cirokból müzliszeletet gyártani? Ilyen kérdésekre is választ adtak a szakértők a HVG Impact Talks konferenciáján.
Dominóhatás: amikor az esőt hozó hurrikán gyújtja fel az erdőt
Ellentmondásnak tűnik, hogy a gyakran heves esőzésekkel, áradásokkal járó hurrikánok bozóttüzet okoznának. Pedig hozzájárulhatnak ez utóbbiakhoz, igaz, az időben kissé eltolódva. Egyre több a jele a klímaválság új, ijesztő láncreakciójának.
Óriásit robbant a csendes-óceáni vulkán, ami utána történt, az a tudósokat is meglepte
Dán kutatók szerint a vulkánkitörés során a légkörbe került füstfelhő a kitörés során kiszabaduló metán jelentős részét lebonthatta.
Rekordközeli volt a tengerfelszín hőmérséklete áprilisban
A feljegyzések kezdete óta a második legmagasabb hőmérsékleti értékeket mérték áprilisban a tengerfelszínen – közölte az Európai Unió Copernicus éghajlatmegfigyelő szolgálata.
Légkörbe emelkednek a mikroműanyagok, és ami azután történik, az mindenkinek rossz hír
Kínai és amerikai kutatók vizsgálata arra jutott, hogy a légkörbe kerülő mikroműanyagok fokozhatják a globális felmelegedést.
Kettős teher alatt a fővárosi fák, feleannyi árnyékot adhatnak, ha nem lépünk gyorsan – zCAst
A trend bizony arra mutat, hogy pár éven belül felére csökken a fák árnyéka Budapesten, rövidül a növények életciklusa, miközben drágul a fenntartásuk is. A fővárosi zöldfelületeknek tehát túl kell élniük a klímaváltozást, miközben az emberek túlélését is segíteniük kell. Fővárosi parkokban, zöldfelületeken, méhlegelőkön kóborlunk a zCast idén tavaszi évadának hatodik adásában Dezsényi Péterrel, a Főkert főigazgatójával. Mint mondja, elkerülhetetlen a gyökeres technológiaváltás, amin már dolgoznak, de pozitív fejlemény is van: egyre nagyobbak és elfogadottabbak méhlegelők, jönnek az önkéntesek, a vállalkozások pedig sorban állnak, hogy kivegyék a részüket a városi zöld rendbetételéből.
Természeti kockázatok, körforgásosság, dekarbonizáció – mutatjuk, mihez kezdjen mindezzel egy vállalkozás
Mit kezdhetnek a vállalkozások a természeti kockázatokkal? Mit rejt a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésen túl? Miért nehéz a beszállítói láncon végigverni a dekarbonizációt, de egyáltalán tényleg verni kell? Miért kérne egy profi vállalkozás nonprofit civilektől segítséget a fentiekhez? Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, a HVG Impact Talks konferenciájának kurátora és műsorvezetője nem csak a fenti kérdéseket részletezi, de azt is elárulja, miről kellene beszélni a fenntarthatóság helyett, és mi köze van nonprofit társadalmi vállalkozásának a legnagyobb hazai cégek fenntarthatósági lépéseihez.
A Tisza csak a választáson áradt, idén megint nem hullott elég csapadék, lassan kiszárad az ország
A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.
Megvizsgáltak három forgatókönyvet, kiderült, mi történhet az Antarktisszal
Brit kutatók szerint, ha sikerülne nullára csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, még akkor is csak a mostani antarktiszi állapotot lehetne konzerválni.
Kirakósként játszik a jéghegyekkel a mesterséges intelligencia, az eredmény mindent felülírhat
A tudósoknak eddig nem volt lehetőségük arra, hogy pontosan nyomon tudják követni egy olvadó jéghegy életét. Egy új rendszerrel ez változik, ami a klímamodelleket is pontosíthatja.
80 km-es falat építenének az Antarktiszhoz, hogy megvédjék az ítélet napi gleccsert
Egy klímakutatókból, mérnökökből és más tudósokból álló csapat olyan falat húzna fel az Antarktisz lábainál, ami blokkolná a meleg tengervizet.
Forradalmasították a szén-dioxid leválasztását, új fejezet jöhet a globális felmelegedés elleni küzdelemben
Dél-koreai kutatók olyan elektródát fejlesztettek ki, amely egy lépésben köti meg és alakítja felhasználható hangyasavvá a kibocsátott szén-dioxidot.
A befagyott Balatonról készített riportot a Reuters – videó
Közel egy évtizede nem volt rá példa, hogy a tó szinte egész felszínét jég borítsa. A természet egyre ritkábban megnyilvánuló csodájára az országon kívülről is felfigyeltek.
Akkora vihar csapott le Szumátrára, hogy végleg kipusztulhat az egyik legnagyobb veszélyben lévő orangután-faj
November elején négy nap alatt több mint 1000 milliméter csapadék esett Szumátra nyugati részén. Az áradás, földcsuszamlás és fakidőlés 54 tapanuli orangutánnal végezhetett.