Donald Trump vételi ajánlata Grönlandra XIX. századi ötlet. Az USA fiatal országként vásárlásokkal növelte nagyra a területét, és akkor is fizetett, ha nyertes háború nyomán gyarapodott.
Már a kampányidőszak előtt tele volt néhány kerület kampányplakátokkal; Trump lemondta a dániai útját Grönland miatt; újra vitáznak, kell-e bojkottálni a pálmaolajat. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az amerikai külügy konzulátust nyitna a Dániához tartozó szigeten.
Több mint száz éves gyakorlatot szeretett volna feléleszteni Donald Trump, amikor bejelentette, az USA szívesen megvásárolná Dániától Grönland szigetét. Az amerikai elnök meg is sértődött, amikor Koppenhága kikosarazta őt, s gyorsan utálatosnak nevezte Mette Frederiksen dán miniszterelnököt. Korábban gyakoribbak voltak az országos méretű földvásárlások, ma inkább a lízing a népszerű, de azért a hódítás sem ment ki a divatból.
Katrín Jakobsdóttir éppen külföldön lesz, amikor Mike Pence érkezik.
Az elnök kirohanása miatt az amerikai és a dán külügy telefonon egyeztetett.
A levegőből ledobott szondákkal öt éven át mérik a grönlandi jég olvadását az amerikai űrkutatási hivatal kutatói. Meg akarják tudni, melyik az erősebb az olvadást kiváltó tényezők közül.
A dánok inkább viccnek vették az ötletet, pedig úgy tűnik, Trump komolyan gondolta.
Képszerkesztéssel foglalkozott hétfő este Donald Trump amerikai elnök, majd az eredményt megosztotta Twitter-oldalán: egy grönlandi faházak közé másolt sokemeletes, aranyszínű felhőkarcolót, amelyen a Trump név díszelgett.
Az utóbbi napokban az amerikai kormányzat több tagja is megerősítette, Donald Trump valóban meg akarja venni Dániától Grönland szigetét, s az állítólagos vételi szándéknak külön aktualitást ad, hogy az amerikai elnök a közeljövőben Dániába utazik. Grönland azért is lehet fontos az USA-nak, mert, akié a terület, az jobb eséllyel szállhat be az Északi sarkért, é az ott lévő hatalmas ásványkincsért vívott harcba. A kevéssé udvarias dánok szerint a vásárlási terv annak a jele, hogy a Fehér Ház ura teljesen megőrült.
Hiába utasította el Dánia és Grönland is a sziget amerikai megvásárlását, Donald Trump gazdasági tanácsadója szerint az amerikai elnök tényleg érdeklődik az üzlet iránt.
A Bloomberg számolgatott az ötlet elhangzása után.
Tetőzött a július végi hőhullám okozta fokozott jégolvadás Grönlandon, ahol múlt csütörtökön mérték az egyetlen napi legnagyobb, 12,5 milliárd tonna felszíni jégveszteséget.
Az idei július több mint forró volt, soha ilyen meleget nem mértek még, mint most. A rosszabb: ezután csak még fülledtebb nyarak várhatók.
Nem csak mi, emberek szenvedjük meg a hőhullámokat, a grönlandi jégmezőkön sem jobb a helyzet. A legutolsó jókora bajt csinált.
A grönlandi jégtakaró a globális klímarendszer igen fontos eleme, olvadása a tengerszint emelkedéséhez is vezethet. Az előrejelzések szerint az Európába betört második hőhullám épp erre a területre tart.
Nem csupán a helyi ökoszisztémákra, hanem Grönland történelmére is komoly fenyegetést jelent a globális felmelegedés, amely elpusztítja a sziget régészeti lelőhelyeit. A szerves maradványok, úgy mint haj, tollak, meszes váz és húsfoszlányok mellett a lelőhelyek egy része viking települések romjait őrzi.
Brit és amerikai kutatók 56 eddig ismeretlen tóra bukkantak a grönlandi jégtakaró alatt, ahol eddig csak négy ilyen állóvízről tudtak. A jégmező és az alatta található vizek fontos szerepet játszanak a tengerszint emelkedésében, amely mostanában egyre több problémát okoz.
