Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Donald Trump lemondta a dániai útját, mert nem vásárolhatja meg Grönlandot. Ez a mondat annyira szürreális, hogy még egyszer le kell írni: Donald Trump lemondta a dániai útját, mert nem vásárolhatja meg Grönlandot.
Először egyébként senki nem értette, hogy ez valami rossz vicc-e, de nem, úgy tűnik, az amerikai elnök tényleg komolyan gondolta. Annyira, hogy amikor a dánok poénnak vették a dolgot, és egyértelművé tették, hogy szó sem lehet ilyesmiről, Trump lefújta a koppenhágai vizitjét, és arról kezdett el beszélni, senki nem viselkedhet így az Egyesült Államokkal. Egyébként ha a XIX. században élnénk, amikor még valóban adtak-vettek országok területeket, nem is lenne teljes butaság az ötlet: akié Grönland, az jobb esélyekkel szállhat be az Északi-sark vidékének ásványkincseiért vívott harcba.
Jóval az előtt elkezdtek kampányolni Budapest több kerületében, hogy hivatalosan elkezdődött volna a kampány. De azt csak a gyanútlan járókelő hiszi, hogy ő választási kampányt lát, a döntéshozók állítják: ők bizony csak tájékoztatást végeznek, a választással nem is foglalkoznak. Pestszentlőrincen például „identitáserősítő és eredménykommunikáció” az, hogy a polgármester nevével hirdetik a közterületek szépítését, Csepelen azzal magyarázkodnak, hogy „az emberek hajlamosak elfelejteni sok mindent, hogy például valami milyen volt, milyen lett”.
Facebook
Azt is megtudtuk: Pestszentlőrincen 91 százalékos kedvezményt kapott a kerület a hirdetésekre a Mahir Citypostertől. Józsefvárosban az önkormányzat nem reklámhelyeket vett, hanem ácsolt saját magának 34 „információs táblát”, összesen 14 millió forintért. Zuglóban pedig havi 300-400 ezer forintot költenek a fejlesztésekről beszámoló önkormányzati honlapra, „de ennek az égvilágon semmi köze a kampányhoz”.
Ötször annyit költenek a magyar futballklubok, mint amennyi ajánlott volna – mondta Muszbek Mihály. A sportgazdasággal foglalkozó szakember arról beszélt a HVG-nek adott interjújában: a magyar fociba befektetni túl nagy kockázat, és nincs piaci megtérülés. Korábban sem nagyon volt, a tao óta még kevésbé van. Az a pénz ugyanis oda megy, ahova a politika szeretné, nincs köze sem a célokhoz, sem a korábbi eredményekhez.
Muszbek MIhály
Máté Péter
Muszbek úgy számol: minden támogatás ellenére 2010 óta az NB I összességében 12-13 milliárd forint veszteséget termelt. Így pedig nagyon nagy lehet a baj, ha valamikor majd eltűnik az állami támogatás a foci mögül: a mostani magas játékos- és edzői fizetéseket aligha lesznek képesek piaci alapon megadni, így pedig kérdéses, ki fogja majd a mostani pénz töredékéért elvégezni ugyanazt a munkát.
A hét képe: lángokban áll az Amazonas esőerdője.
Twitter / Emmanuel Macron
Egy kormányhatározat verseny nélkül az orosz Transmashholdingot jelölte ki arra, hogy megvegye a Dunakeszi Járműjavítót. Az üzletre a határidő június végén lejárt, az oroszok mégsem vették meg a DJJ-t, de az ajánlat érvényes maradt.
MTI / Máthé Zoltán
Azt a Transmashholding megerősítette, hogy eközben elindultak egy pályázaton, ahol 1300 egyiptomi vasúti kocsi legyártását nyerhetik el, a gyártást pedig részben Dunakeszin végeznék majd, magyar Eximbank-hitelből finanszírozva. Ekkor viszont a DJJ elbukhatja a MÁV-nak készülő emeletes vonatok összeszerelését, a konkurens Stadler ugyanis azonnal felmondaná a szerződést, ha egy közvetlen vetélytársa felvásárolná a járműjavítót.
A társadalom többsége voltaképpen a NER szilárd bázisát alkotja, abban érdekelt, hogy ez a rezsim hosszabb távon működjön – mondta Békesi László a HVG-nek adott interjújában. A volt pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság működését meghatározó tényezők 2021-ig biztosan nem változnak meg, aztán hogy mi lesz az új EU-költségvetéssel, már nagy kérdés. „Orbánék rendszerét az ingathatja meg, ha 2021 után csökkennek az elosztható források, mert ezzel a támogatóinak az érdekei is csorbulni fognak” – tette hozzá.
Békesi azt elismerte: tévedett, amikor 2010-ben arról beszélt, hogy a gazdaság össze fog omlani. Nem gondolta volna ugyanis, hogy a multik torkán mindent le tud nyomni a kormány, a nemzetközi gazdaságpolitika sem a kamatemelések felé fordult, és az EU is lenyelte a magyarországi korrupciót, valamint a demokratikus jogok csorbítását.
„Nem az a csoda, ha nem indul el egy járat, hanem az, ha elindul” – így festette le Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke, mennyire alapjaiban változtak meg a légi közlekedés körülményei. Az európai légtérben már-már krízishelyzetet okoz a zsúfoltság, mindennaposak a sorozatos fennakadások, nem beszélve a légitársaságoknak felmentést adó viharokról, terrorakciókról vagy sztrájkokról.
A fogyasztóvédők és az utazási irodák arra kérték a kormányt, lépjen valamit, mert „a légitársaságok ügyfélszolgálatai súlyosan sértik a fogyasztók széles körének érdekeit és jogait”, de nemleges válasz érkezett. „A laikus utas jogilag körbebástyázott ellenféllel áll szemben” – szögezték le a levélírók, akiknek a tapasztalatai szerint a bajba került magyarok tizede sem jut hozzá a jogos kártalanításhoz.
Újra fellángolt a vita: bojkottálni kell-e a pálmaolajat. Sok környezetvédő szerint igen a válasz, hiszen ennek az olajnak a termelése erdőterületek felégetéséhez vezet, ráadásul gyakran rabszolga- és gyerekmunka is társul hozzá. De nem könnyen eldönthető a kérdés, a világ leghíresebb természetvédelmi szervezete, a WWF sem híve a bojkottnak, szerintük a fenntartható és átlátható ipar támogatása megfelelőbb eszköz.
Indonézia és Malajzia, az a két ország, amely a világ pálmaolaj-termelésének 85 százalékát adja, egészen máshogy látja a helyzetet: az ottani gazdaság számára egyre inkább nélkülözhetetlen ez a termék. Annyira, hogy meglepőt léptek, és leszedették a boltok polcairól azokat az árucikkeket, amelyeket pálmaolajmentesként reklámoznak.
Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:
