Ausztrál kutatók szerint nem mindegy, hogy valaki ugyanabba a karjába kapja-e az első és az emlékeztető védőoltást. A különbséget a nyirokcsomó közelsége jelentheti.
Ausztrál kutatók szerint a csecsemőknél a védőoltásra adott immunválasz és a bélmikrobiom összetétele között szoros összefüggés lehet.
Amerikai kutatók írták le először azokat az idegsejteket, amelyek karmesterként irányítják a szervezet immunrendszerét: szólnak a megfelelő sejteknek, ha kell még egy kis segítség a fertőzés leküzdésére, és visszavesznek belőlük, ha már elmúlt a veszély.
Amerikai kutatók egérkísérletekkel mutatták ki, hogy a bőrre felvitt kórokozók is beindítják ugyanazt az immunválaszt, mint amit a szervezetbe bekerülő kártevők váltanak ki.
A szepszisnél életmentő lehet a gyors diagnózis, a jelenlegi módszerek azonban rendkívül lassúak. Dél-koreai tudósok új módszere azonban sokkal gyorsabbá teheti a folyamatot.
Brit kutatók szerint vannak olyan emberek, akik szervezetének annyira erős az elsődleges védelmi vonala, hogy a vírus nem, vagy csak alig tud átjutni rajta.
Miért más és más személyenként az azonos vakcinára adott immunválasz? Erre a kérdésre találtak magyarázatot osztrák kutatók a csecsemőket védő BCG-oltás hatásának vizsgálatával.
Immunsejtekké alakítják a rákos sejteket a Stanford kutatói, melyeket így meg tudnak tanítani arra, hogy hogyan is kell harcolni a rákkal.
Írországi kutatók magyarázatot találtak egy már régebben megfigyelt jelenségre: napi biológiai óránk, azaz cirkadián ritmusunk hatással lehet az oltások hatékonyságára.
A tudósok az orrban végbemenő folyamatokat vizsgálták, hogy kiderüljön, miért vagyunk hajlamosak megbetegedésre, ha hideg az idő.
Az 1-es fázisú klinikai tesztek során megállapították a kutatók, hogy sikerült beindítani az immunrendszert, hogy felvegye a harcot a HIV-vírussal szemben.
Az operatív törzs javuló járványügyi adatokról számolt be, a pedagógusok oltása befejeződött, a heti Moderna-szállítmány megérkezett, a Pfizeré kedden fog befutni.
A Preprints with Lancet oldalon megjelent tanulmány szerint az antitest-válasznál viszont nincs eltérés a két oltás között.
Az akadémikus a vizsgálat eredményétől függően azt is szükségesnek tartaná, hogy a nem megfelelő immunitást szerző embereknek adják be a Pfizer vagy a Moderna vakcináját.
Egy új brit kutatás szerint a Pfizer vakcinájának egy dózisa olyan immunválaszt vált ki a szervezetből, mintha valaki átesett volna a koronavírus-fertőzésen, emellett olyanoknak is védettséget nyújthat, akik korábban megfertőződtek a vírussal.
A Covid-19-ben szenvedő daganatos betegek többségének a szervezete ugyanannyi antitestet termel, mint a nem rákbeteg fertőzötteké, ám ez a képességük daganatos betegségük típusától és az általuk kapott kezeléstől függ – derítették ki a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetem és a Montefiorei Egészségügyi Rendszer kutatói.
Brit kutatók szerint egy alig ismert antivirális szer, a thapsigargin és származékai a koronavírus-fertőzötteknél is működnek.
Egy friss amerikai kutatás arra volt kíváncsi, az immunrendszer felelős sejtjei milyen arányban voltak jelen a gyógyultak szervezetében. A The New York Times által megkérdezett virológusok szerint valójában az immunsejtek az érdekesek, nem csak az eddig vizsgált antitestek.
A sejtes immunválasz kulcsfontosságú eleme lehet a vírus elleni védekezésnek.
Amerikai kutatók szerint, ha valaki a fertőzés után védőoltást kap, akkor a szervezete koronavírus elleni védelme akár 50-szeresére is növekedhet azokéhoz képest, akik nem oltatták be magukat.
