A szepszisnél életmentő lehet a gyors diagnózis, a jelenlegi módszerek azonban rendkívül lassúak. Dél-koreai tudósok új módszere azonban sokkal gyorsabbá teheti a folyamatot.
Világszerte évente körülbelül 49 millió embert érint, 11 millió életét kioltja, és Magyarországon is súlyos probléma a vérmérgezés, azaz a szepszis.
A szepszis során a szervezet túlzott reakciót ad egy fertőzésre; az abnormális immunválasz szervkárosodáshoz, és ha a kiváltó fertőzést nem kezelik gyorsan, végső soron halálhoz, vagy maradandó károsodáshoz vezet. A gyorsaság ennél a betegségnél tényleg különösen fontos: a Financial Times cikke felidézi Craig Mackinlay korábbi brit alsóházi képviselő esetét, akinél 24 óra alatt, egy rosszullétből szeptikus sokkba fordult át a dolog – ez a veszélyesen alacsony vérnyomást takarja. A férfi végül túlélte a betegséget, de a kezeit és a lábait is amputálni kellett. Az 57 éves politikus visszatérését idén tavasszal nagy tapssal fogadta a brit parlament.
Az ő esete is jól példázza, mennyire gyorsan romlanak a dolgok a szepszisnél, és emiatt milyen fontos a gyors beavatkozás. A gond csak az, hogy a jelenlegi módszerekkel akár 60 órába is telhet, míg sikerül azonosítani a kórokozót, és megtalálni a megfelelő kezelést. Ezt rövidítheti le 24 órán belülre egy új, dél-koreai kutatók által fejlesztett ultragyors teszt.
Ez a gyorsaság mellet a kezelési költségeket is csökkentheti, és azt is garantálhatja, hogy a többnyire bakteriális fertőzéseket a megfelelő készítményekkel kezeljék – csökkentve a szélesspektrumú antibiotikumok egy átmeneti időszakban történő használatát.
Jellemzően szepszisgyanú esetén a beteg vérmintáját először laboratóriumba küldik baktériumtenyésztésre. Ez utóbbi telhet két-három napba, hogy a patogén kellően kifejlődhessen ahhoz, hogy azonosítható legyen. Ha ez sikerült, meglehet a megfelelő kezelési mód, mely még szintén igényelhet laboratóriumi munkát – azaz még több időt.
A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatóinak módszere egyszerűen átugorja az első lépést, azaz a baktériumtenyésztést. Ehelyett mágneses nanorészecskéket adnak a vérmintához, amiket peptiddel vonnak be. Ezek rendkívül kis mennyiségű baktériumot is el tudnak „kapni”, melyeket aztán izolálni lehet a még gyorsabb tenyésztéshez.
190 szepszisgyanús pácienssel ki is próbálták a technikát a kutatók, és kiderült: tényleg ugyanolyan hatékony, mint a hagyományos módszerek. Csak éppen 13 óra alatt lehet megállapítani, milyen fertőzésről van szó.
A szakemberek szerint éves szinten százezres, vagy akár milliós nagyságrendben lehetne megmenteni embereket az új módszerrel, mely akár 40–60 órával is lerövidítheti a diagnosztizálás idejét. Jelenleg a további kísérleteket készítik elő a kutatók, és egy céggel is összefogtak, hogy kereskedelmi forgalomba hozhassák a módszert. Attól tartanak azonban, hogy ha már nem lesz akadály az új megközelítés alkalmazása előtt, az egészségügy akkor sem tudja majd kellő gyorsasággal beépíteni a folyamataiba.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
