Erősebb lehet az immunválasz, ha ugyanabba a karjába kapja az emlékeztető védőoltást is
Ausztrál kutatók szerint nem mindegy, hogy valaki ugyanabba a karjába kapja-e az első és az emlékeztető védőoltást. A különbséget a nyirokcsomó közelsége jelentheti.
HVG
A dolgokat nagyon leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy kétféle védőoltás létezik: olyan, amit csak egyszer kell beadni, és olyan, amelyikből emlékeztető oltás(ok)ra is szükség van. Utóbbi kapcsán felmerül egy elsőre talán nem is annyira fontosnak tűnő kérdés: vajon számít-e, hogy melyik karba kapja az ember a második oltást? A meglepő válasz: úgy tűnik, igen.
A legtöbb vakcina a kórokozó inaktivált vagy attenuált (legyengített) formáját tartalmazza, amely ellen védekezni akar az ember. Az MMR például élő, de jelentősen legyengített kanyaró-, mumpsz- és rubeolavírusokat tartalmaz. Ahelyett, hogy megbetegítené az embert, felkészíti az immunrendszert arra az esetre, ha a természetben lévő kórokozóval találkozna.
Amikor a vakcina antigénje bejut a szervezetbe, áthalad a nyirokcsomón, ahol a B-sejtek is találkoznak vele. A védőoltás célja, hogy a B-sejtek ennek hatására olyan specifikus antitesteket termeljenek, amelyek kifejezetten az adott kórokozó ellen képződnek.
A B-sejtek ennek a folyamatnak a következtében képesek megjegyezni, hogy milyen kórokozóval találkoztak, így akár évekkel később is riasztani tudják az immunrendszert az antitestek termelésére. Hogy mennyi ideig, az oltásonként változik, ezért néha emlékeztető oltásokra van szükség.
Ausztrál kutatók szerint a csecsemőknél a védőoltásra adott immunválasz és a bélmikrobiom összetétele között szoros összefüggés lehet.
Az IFLScience azt írja, a sydney-i Garvan Orvosi Kutatóintézet tudósai korábban arra jutottak, hogy egyes B-sejtek a vakcina beadásának helyéhez legközelebbi nyirokcsomóban tartózkodnak, ahol kölcsönhatásba lépnek egy másik típusú immunsejttel. A kifinomult képalkotó eljárásoknak köszönhetően sikerült kimutatni, hogy amikor egy emlékeztető oltást ugyanabba a karba adnak be az orvosok, ezek a makrofágok készen gyorsan reagálni. Bemutatják az antigént a B-sejteknek, ami arra készteti őket, hogy kétszeres sebességgel kezdjenek el kiváló minőségű antitesteket termelni. Az erről szóló publikáció a Cell című tudományos lapban jelent meg.
Rama Dhenni, a tanulmány társszerzője szerint ezeket az eredményeket először egereken figyelték meg, így a csapat kíváncsi volt arra, hogy ugyanez igaz-e az emberekre is. 30 egészséges önkéntest toboroztak, akik nem fertőződtek meg a koronavírussal, majd beoltották őket a Pfizer–BioNTech mRNS-vakcinájával.
Az mRNS-vakcinák a hagyományos vakcinától eltérően működnek. A legyengített vírus helyett utasításokat tartalmaznak – mRNS formájában –, amelyek megmondják a sejteknek, hogyan állítsanak elő egy kulcsfontosságú vírusfehérjét. Ezen kívül az elv ugyanaz: a sejtek előállítják a fehérjét, az immunrendszer pedig válaszol rá.
Az első oltás után a résztvevők közül 20 ugyanabba a karjába kapta meg az emlékeztető oltást, míg a másik csoport a másik karjába. A kutatók szerint azoknál, akik ugyanabba a karjukba kapták az oltást, mint az elsőt, sokkal gyorsabban termelődtek a szervezetet védő immunsejtek. Sőt, a szakemberek szerint az antitestek nagyobb védelmet nyújtottak még olyan variánsok ellen is, mint a Delta vagy az Omicron. A kutatók úgy vélik, ez kulcsfontosságú lehet egy járvány kitörésekor.
Az eredmények láttán a jövőben érdemes lehet nagyobb csoporttal is elvégezni a vizsgálatot.
Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.
