Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A koronavírus-járvány terjedésével kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdéssé lépett elő az, hogy azok, akik elkapták a kórt és kigyógyultak a megbetegedésből, vajon mennyi ideig maradnak immunisak a fertőzés után. Ezzel kapcsolatban jó néhány olyan kutatás született már az elmúlt hónapokban, amely nem kecsegtetett túl sok jóval: mindegyik rövid immunitási időt állapított meg.
Az izraeli plazmadonorok vizsgálatánál például arra jutottak a szakemberek, hogy pár hét alatt drasztikusan csökken az antitestek száma a gyógyult Covid-fertőzöttekben, egy brit kutatás viszont arra jutott, hogy még hat hónappal a koronavírus-fertőzés után is mutat a szervezet válaszreakciót. Hongkongban pedig arra is volt példa, hogy egy férfi már 142 nap után ismételten megfertőződött.
Most merőben eltérő eredményre jutottak az amerikai La Jolla Institute for Immunology nonprofit szervezet kutatói, amelyet nemrég már közzé is tettek. A szakemberek megállapították: a koronavírus-fertőzésből felgyógyultak szervezetében még nyolc hónappal a felépülés után is annyi immunsejt volt, hogy az védettséget biztosított a számukra. A csökkenés lassú tendenciájából pedig arra lehet következtetni, hogy ezek a sejtek nagyon sokáig fennmaradhatnak a szervezetben.
A kutatás egyik vezetője, Shane Crotty immunológus a The New York Times-nak azt mondta, az eredmények alapján akár éveken át is védettek lehetnek az emberek a koronavírus-fertőzéssel szemben.
Jennifer Gommerman, a Torontói Egyetem immunológusa szerint az immunitást vizsgáló eredmények talán azért lehetnek ennyire eltérők, mert az adott betegeknek eltérő mennyiségű vírus volt a szervezetében. Mint mondja, a védőoltás megszüntetheti ezeket a különbségeket, ott ugyanis mindenki meghatározott egységnyit kap majd meg.
A The New York Times szerint az immunológusok úgy látják, a szervezetben lévő antitestek száma egyébként sem határozza meg feltétlenül azt, hogy mennyire védett valaki a fertőzéssel szemben, mert az csak az immunrendszer egyik fegyverét jelenti a védekezésben. Ami igazán fontos, az az "emlékező immunsejt" jelenléte, ez segít ugyanis abban, hogy kialakuljon a válaszreakció, és a szervezet le tudja küzdeni a koronavírust.
A csapat összesen 185, 19 és 81 év közötti beteget vizsgált meg, aki kigyógyultak a fertőzésből. A legtöbben csak enyhe tüneteket produkáltak, és nem szorultak kórházi ellátásra. A kutatók az immunrendszer négy fontos elemét követték nyomon: az antitestek számát, a B-sejtek számát – amelyek szükség esetén képesek több antitestet termelni –, valamint kétféle T-sejt számát, amelyek elpusztítják a szervezetbe bekerülő vírust.
Kiderült, az antitestek meglehetősen sokáig vannak jelen, hat-nyolc hónap leforgása alatt alig csökkent számuk. Igaz, a vizsgálati alanyok között 200-szoros különbség is volt. A T-sejtek száma szintén lassú csökkenést mutatott, a B-sejteké viszont meglepő módon emelkedett. Ennek okát egyelőre a kutatók sem ismerik.
Hogy pontosan mennyi ideig tarthat az immunitás, egyelőre nem tudják megmondani a kutatók, mert nem tudni, milyen arányban kell jelen lenniük ehhez a különböző sejteknek. Az eddigi tanulmányok viszont azt mutajták, kis számú antitesttel, valamint T- és B-sejtekkel már képes lehet megbirkózni a fertőzéssel a szervezet.
Érdekesség, hogy a 2000-es évek elején kitört SARS-világjárvány során megfertőződött, majd kigyógyult emberek szervezetében még 17 évvel később is találtak a betegség leküzdéséhez szükséges immunsejteket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
