Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A koronavírus-járvány kapcsán nemcsak a hosszú Covid az, aminek okait akarják megfejteni a tudósok. Azt a kérdést is szeretnék megválaszolni, hogy egyesek miért mutatnak immunitást a fertőzésre. Hogy ez kiderüljön, a University College London kutatói egészséges felnőtteknek adtak be egy kis adag koronavírust – számolt be róla a The Guardian.
A vizsgálatban 36 olyan egészséges felnőtt orrába adtak be egy kis adag koronavírust, akik korábban nem kapták el a fertőzést, és nem is voltak beoltva. A kísérletet 2021-ben, az akkori járványhullám csúcsán végezték el.
A kutatók 16 önkéntes vérében és orrnyálkahártyájában kísérték figyelemmel az immunsejtek aktivitását, hogy a fertőzés előtt, alatt és után a legrészletesebb idővonalat kapják az immunaktivitásról. A résztvevőket később három csoportra osztották: hat embernél tartós fertőzés alakult ki, három ember átmenetileg pozitív lett, de teljes fertőzés nélkül, heten pedig „abortív fertőzést” tapasztaltak. Náluk a koronavírus-fertőzést kimutató tesztek sosem váltak pozitívvá, az immunválaszt azonban ki tudták mutatni.
Utóbbi két csoportnál a kísérlet előtt vett minták azt mutatták, hogy a szervezetükben magas háttéraktivitást mutatott a HLA-DQA2 gén. Ezt az úgynevezett antigénprezentáló sejtekben észlelték. Ezek a sejtek az immunrendszer részei, és képesek arra, hogy a szervezet számára idegen antigéneket feldolgozzák és megmutassák az immunrendszernek, hogy az tudja, mi ellen kell védekezni.
A Nature-ben megjelent publikáció szerint azon emberek szervezete, akiknél magasabb ennek a génnek az aktivitása, hatékonyabb immunválaszt adhat a koronavírus-fertőzésre. Mindez azt jelenti, hogy a fertőzés jó eséllyel nem tudja áttörni a szervezet elsődleges védelmi vonalát. Ez azonban nem jelent teljes immunitást, voltak, akik később mégis elkapták a vírust.
Azoknál, akik megfertőződtek, sokkal lassabb volt a HLA-DQA2 gén reakciója a vírusra,. Ez átlagosan öt nap késést jelentett, vagyis a vírus addigra már meg tudott telepedni a szervezetükben.
A kutatók szerint az eredmények hatékonyabb kezelésekhez és koronavírus elleni vakcinákhoz vezethet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
