A háztartások inflációs érzékelése és inflációs várakozása is érdemben csökkent. Az egy évre előre tekintő várakozás még mindig 7 százalék fölött áll, ami irreálisan magas. Több háztartás tervez megtakarítani a következő évben.
Az iráni háború hatásai még nem jelentek meg a hazai fogyasztói árakban, és van rá esély, hogy idén már nem is nagyon fognak, inkább jövőre. Az áremelések hiánya ugyanakkor gyenge keresletre utal, ami nem sok jót ígér a gazdasági növekedést illetően.
Még mindig 2 százalék alatti az infláció. Az iráni háború első heteiben a benzinárat még csökkenőnek mérték a tavaly ilyenkorihoz képest, az élelmiszerárak stagnáltak, a rezsi pedig nem drámai módon nőtt, ahogy beérkeztek a januári hideg fogyasztási adatai.
Annyiféleképp kavarták meg az infláció számítását, és olyan bonyolult a rezsi kiszámítása, valamint a januári hidegre válaszul adott rezsitámogatás minden részlete, hogy az áremelkedés a statisztikában még kisebbnek is fog látszani, mint ha nem lett volna januárban hideg.
Tóka Gábor arra tippel, hogy a magyar miniszterelnök „putyinista tanácsadókra” hallgathat, saját kárára is. Ezért nyomhatta az ukrán-tematikát Orbán Győrben is.
A már csaknem egy hónapja tartó közel-keleti háborúskodás nyomán Magyarországon a vártnál magasabb lehet az infláció és a kamatszint. Az élelmiszereket egyelőre védi a hosszabb távon fenntarthatatlan üzemanyag-ársapka, de az építőanyagok máris drágulnak.
Majdnem minden fontos mutatóban rontott az előrejelzésein a jegybank. Hamarosan visszatérhet a 4 százalék fölötti áremelkedés, a céges beruházások még idén sem fogják segíteni a magyar gazdaságot. Bemutatta a Magyar Nemzeti Bank legújabb Inflációs jelentését.
Az iráni háború miatt idén csak 1,7 százalék lehet a gazdasági növekedés, ellenben 3,8 százalék lehet az éves átlagos infláció. Öröm az ürömben, hogy az energiaválság sokkal jobb helyzetben éri Magyarországot, mint 2022-ben.
Minden adott volt a kamatcsökkentések folytatásához, aztán jött az iráni háború és az energiaársokk. Az alapkamat így marad 6,25 százalék.
A magyarok több mint 28 százalékának csökkent a nettó reálbére tavaly az egy évvel korábbihoz képest. Ez kiugró, majdnem 9 százalékpontos emelkedést jelent éves szinten.
A közel-keleti háború az építőanyag-gyártást is megviseli. A kormányzati sanyargatáspolitika miatt leépült a hazai gyártás, a megugró energiaárak pedig költségesebbé teszik az importot. Az év elején remélthez képest akár két-háromszoros is lehet a drágulás.
A hazai módszertan szerint meglepően alacsony, 1,4 százalék volt a pénzromlás üteme februárban, uniós módszertan szerint valamivel nagyobb, 1,6 százalék. Ami a hetedik legkisebb érték az uniós országok sorában.
A világ energiapiacán akkora káosz van, mint 2022-ben, a magyar kormány benzinárstopot vezetett be, csak most védett árnak nevezi, és mostanra összejött az egész évre tervezett költségvetési hiány fele. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Már a 2022-es kampány idején is a miénk volt az EU legnagyobb inflációja, a választás után viszont elszabadultak az árak. Volt itt energiaválság, 25 százalék fölötti áremelkedés, árstopok, kormányzati beavatkozás, aztán egy jó szintre visszatérő, majd megint megnövő infláció, és most hiába jött egy nagyon alacsony adat, újra van mitől tartani.
Az elszámolás egy éven keresztül történik, és márciustól jelenik csak meg a statisztikában.
Az iráni háború okozta olajsokk és a forint gyengülése az év hátralévő részében feljebb fogja tolni az inflációt.
A kiskereskedelmi szereplőket tömörítő szervezet szerint az árrésstopnak nem volt tartós pozitív hatása, ellenben óriási strukturális problémákat okoz, és a szektor elvesztette eszközeit a feszültségek kezelésére.
Trump bizakodó szavai az iráni háború lezárásáról, a dollár és a kőolaj árfolyamának zuhanása, valamint a kedvező inflációs adat is a forint erősödését támogatja.
Olyan szintre lassult az infláció, ahol utoljára 2016 novemberében járt. Csakhogy ez a februári adat: ebben az üzemanyagárak még 11 százalékkal voltak az egy évvel korábbi szint alatt.
Sok a párhuzam az Ukrajna elleni orosz inváziót követő 2022-es energiaválsággal, de mindenki tanult az akkori eseményekből. Rövid távon 400 fölé mehet az euró, de tartósan nem valószínű, hogy elszállna az árfolyam. Az inflációra és a GDP-növekedésre így is érezhető hatása lehet az olaj- és gázár elszállásának.
