Az év végéig az eddigi várakozásoknál gyengébben teljesíthet a magyar gazdaság, 2025-től jöhet a nagyobb növekedés – mondta Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter több részletre is kitért az egy nappal korábban bemutatott 21 pontos kormányzati akciótervből. Elmondta, hogyan szeretne egymilliós átlagbért, jobb lakhatási körülményeket és több céges támogatást.
Jó lenne, ha a kormány nemcsak a bankoktól kérne kamatplafont, hanem maga is garanciát vállalna, hogy alacsonyan tartja az inflációt – mondta Csányi Sándor a Budapest Economic Forumon. Az OTP vezére arról is beszélt, hogy az ígéretek, amiket a kormány a bankoknak adott, nem teljesültek, és elmondta, hogy négy éve az OTP is tervezte, hogy megvegye a Commerzbankot.
Az idei, már módosított költségvetési hiánycélt könnyebben, a jövő évit nehezebben, de tarthatja a kormány az MBH Bank előrejelzése szerint, amely idén még legalább egy jegybanki kamatvágással és az euróval szemben lassan gyengülő, a dollárral szemben viszont erősödő forinttal számol 2026-ig.
Újabb milliárdokat vesz el a kormány az önkormányzatoktól; három és háromnegyed éves mélypontra került az infláció a szeptemberben a még olcsó benzin miatt; Magyarországról hitelezték a francia és az osztrák után a spanyol szélsőjobboldalt is. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Rég nem láttunk a mostanihoz hasonló alacsony inflációt, és az elemzők úgy számolnak, hogy egy ideig nem is lesz újra ilyen.
Csupán 3 százalék volt az infláció idén szeptemberben – számolt be a KSH. A kedvező változást azonban szinte egymagában az magyarázza, hogy a benzin majdnem 10 százalékkal olcsóbb a tavalyinál: ez elfedi azt, hogy az élelmiszerek hónapok óta nem látott tempóban drágulnak, hogy a szolgáltatásoknál is komoly az áremelkedés, és hogy a maginfláció féléves csúcson jár.
Egymillió forintos minimálbért ígért Magyar Péter 2030-ra, két-három éven belüli egymilliós átlagbérrel kontrázott erre rá Orbán Viktor. A 2022-eshez fogható infláció vagy 500 forint környéki euróárfolyam lehetne az eredmény, ha ezt bármelyikük is megpróbálná megvalósítani.
Nehéz lenne elfelejteni a galoppírozó tejárakat két évvel ezelőttről. Itt még nem tartunk, de láthatóan nőnek az árak.
Megszorításokról szól 2024, de vajon megremeg-e a döntéshozók keze, ahogy a 2025-ös költségvetés összeállítása közben eszükbe jut, hogy milyen jó volna egy kis választási osztogatás?
A cégek alig költik a pénzt, a lakosság inkább félretesz, és ha ez nem lenne elég, a nyári aszály tönkretette a magyar gazdaság kevés 2024-es reményét is – olvasható ki az MNB Inflációs jelentéséből. Az is kiderül, hogy egy kicsit többet költöttek a magyarok a szomszéd országok boltjaiban, és azt is kiszámolták, hogy az elmúlt három és fél évben a leggazdagabbak reáljövedelme majdnem kétszer olyan nagyot nőtt, mint a legszegényebbeké.
Drasztikusan rontotta az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a jegybank. Az inflációs kilátások viszont változatlanok: az infláció szeptemberben még csökken, októbertől gyorsul, majd jövő év elején folytatódik a dezinfláció. Ha minden jól megy, lehet még pár 25 bázispontos kamatcsökkentés idén, de azokról a jegybank hónapról hónapra dönt majd.
Spóroló fogyasztók, szigorú EU-s szabályok, óriási kánikula és egyre növekvő költségek nehezítették meg a magyar zöldségtermelők dolgát eddig 2024-ben.
Meglepően alacsony volt 3,4 százalékkal az augusztusi infláció Magyarországon, ám uniós összehasonlításban még ez is a negyedik legmagasabb adat. Októbertől pedig várhatóan újra 4 százalék fölé gyorsul a drágulás üteme Magyarországon.
Elmeszelte az árstopot az Európai Bíróság; Orbán Viktor arról beszélt, hogy valamelyik mostani minisztere lehetne a következő jegybankelnök; három és fél éve nem volt ennyire alacsony az infláció. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nem csak azok fizetnek többet, akik balesetet okoztak. A biztosítók igyekeznek a különadó miatti eredmény-csökkenésüket kompenzálni, ebből adódhat a biztosítások kimagasló díjemelkedése.
Amíg újra nem osztja a lapokat a kormányfő, nincs esély arra, hogya magyar gazdaság vetekedő és vitatkozó csúcsvezetői kiegyezzenek, ami bizonytalanságban tartja az üzleti élet szereplőit és a lakosságot is.
Nem az online árfigyelő rendszeren múlt, hanem nagyrészt a benzinár és a bázishatás eredménye.
Olcsóbb lett a benzin, az élelmiszerárak pedig a júliusi emelkedés után augusztusban már egy szinten ragadtak, így jöhetett ki az, hogy látványosan lassult az infláció. A most kiadott friss adat szép, de nagy részben egyszeri és a magyar gazdaságtól független hatások magyarázzák, úgyhogy van még mit tenni, hogy tartósan alacsony maradjon az áremelkedés.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György nem szakmai, hanem a Nagy Mártonnal folytatott személyes konfliktusa miatt kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. Orbán Balázs azt is elmondta, hogy a vita márciusban, Matolcsy mandátumával véget ér.
Akkora mértékben, amekkora az infláció lesz – a kormány számításai szerint.
