Megint nőni kezdett az infláció az euróövezetben
A nem végleges érték a vártnál rosszabb, 2,6 százalék. Az EU-s inflációs adatra még várni kell, de Magyarország kilátásai nem rózsásak.
A nem végleges érték a vártnál rosszabb, 2,6 százalék. Az EU-s inflációs adatra még várni kell, de Magyarország kilátásai nem rózsásak.
Majdnem 11 százalékuknak pedig konkrétan a nettó fizetését csökkentették, 17,6 százalékos éves infláció mellett.
A magyarok többsége a tó partján vakációzna, de az ötödüknek nem lesz pénze rá.
Szeptember óta nő a reálkereset – a foglalkoztatáspolitikai államtitkár szerint ez a decemberi (januári) minimálbér-emelésnek is köszönhető.
A jegybank kamatpolitikája nem változik, pedig vannak pozitív fejlemények. Beindult a gazdasági növekedés, a fizetési mérleg többlete nagy, és magas szinten áll a devizatartalék. Az infláció viszont lassulhatna gyorsabban, ha egyes szolgáltatások árait nem a tavalyi inflációhoz emelnék. Jó lenne, ha a kormány tartaná a költségvetési hiánycélokat. A Fed kamatcsökkentése egyre távolabbra tolódik, ez megrángathatja Magyarországot.
Nem számítottak az elemzők ekkora növekedésre.
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta tavaszi gazdasági előrejelzését. Ebből kiderül, hogy az EU-s átlaginflációt a magyar pénzromlás lényegesen meghaladja, nálunk rosszabbul csak két ország teljesített. A GDP ugyanakkor az uniós átlagnál jobban nő, de messze elmarad a koronavírus-járvány előtti időszaktól.
Tizennyolc magyar-kínai megállapodást írtak alá a két ország vezetői; a Pénzügyminisztérium szerint annyira nem a háború okoz gondokat a gazdaságban, hogy ezt még Gulyás Gergely sem értette; újra nőni kezdett az inflációnk, a hiány pedig az eredeti éves célt túllépte. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Javier Milei a neoliberális gazdaságfilozófia híve, ennek jegyében csökkenteni kezdte az állami jóléti kiadásokat a pénzügyi csőd szélén táncoló országban, amely csaknem 300 százalékos inflációval küzd, és csak óriási IMF-támogatással tudja kezelni a problémáit.
A nemzetgazdasági miniszter épp abban a pillanatban beszél alacsony szinten stabilizálódott inflációról, amikor az infláció visszagyorsul. A nemzetgazdasági miniszter szerint a nemzetközi kőolajárak csökkenése a magyar kormány érdeme.
A szolgáltató szektor árai az egekben járnak, és áprilisban a benziné is kimondottan magas volt, így aztán 3,7 százalékra nőtt az infláció a KSH friss adatai szerint.
A tavalyi Európa-bajnok infláció nyomán Romániában már többet érnek a fizetések, nagyobb a GDP, és a bolgárok is majdnem annyit fogyasztanak, mint a magyarok. Sőt, ami Orbán családbarátnak nevezett kormányának igazán kellemetlen: a szomszédban már a családosok fizetése is magasabb – olvasható a HVG hetilap cikkében.
„A jelenlegi gazdasági helyzet kedvez a kisboltoknak, diszkontoknak.” „Ha viszont újra több pénzük lesz az embereknek, akkor jó, hogy nekünk van egy óriási termékportfóliónk. Én ezt még mindig versenyelőnynek látom” – mondta a Tesco Magyarország vezérigazgatója.
A bevásárlóturisták szerint a szlovák akciók nagyobbak, így egyes termékeknél ekkora távolságból odautazva is megéri nekik a túra.
Az élelmiszereknél még nem emleget a kormány árstopot, és vészes inflációról nem is lehet beszélni. De már arról sem, hogy megállt volna az árak növekedése.
2023-ban először fordult elő, hogy az árszínvonalak közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson a romániai fizetések megelőzték a magyarországiakat. A családi adókedvezmény elinflálódott, még a gyerekesek is jobban keresnek Romániában.
Átlagosan 10 százalékos a foglalási ár növekedése a Balatonnál, Balatonalmádi kiugróan drágult.
A 17 százalékos infláció mellett a bérek csupán 11 százalékkal nőttek.
Az ipari termelői árak éves alapon 3 százalékkal csökkentek márciusban, februárhoz képest stagnáltak.
Egy liter üzemanyag most 60-80 forinttal drágább, mint egy éve. Ez veszélyes! – visszafogja a háztartások fogyasztását, azon keresztül a gazdasági növekedést és a költségvetés adóbevételeit.