Úgy tűnik, egyelőre csak a könnyebb feladaton van túl az újjáválasztott török elnök, akinek most minden mozdulatát lélegzet-visszafojtva várják az elemzők. A fő kérdés, hogy hoz-e fordulatot a gazdaságpolitikájában és így megnyugvást az újabb győzelem vagy kitart eddigi, országát lassan csődbe vivő, ám választásokat nyerő politika mellett.
Bár a 2024-re tervezett négyszázalékos gazdasági növekedés és hatszázalékos infláció adna némi mozgásteret a kormánynak, a költségvetési törvényjavaslat kifejezetten szűkmarkú, és dacol az észszerű uniós javaslatokkal.
Csomagonként különböző mértékben, de minden esetben jelentősen drágul az Apple felhőtárhelye hazánkban. Az egyik esetben, aki eddig 2990 forintot fizetett, az mostantól havi 4490 forintért kapja csak meg ugyanazt a szolgáltatást.
Van persze egy fontos kivétel: az árstopos krumpli, amely miatt kisebb vihar támadt az elmúlt hetekben. Az állam által előírt kötelező akció előtti napokban néztük végig a hazai boltláncok árcéduláit, és az már látszik, hogy nem ezek a promóciók fogják letörni az inflációt.
Beadta a kormány a 2024-es költségvetés tervezetét, Varga Mihály pedig sajtótájékoztatón beszélt a részletekről. 6 százalékos inflációval számol a kormány 2024-re. A honvédelmi alapba másfélszer annyi pénzt tesznek bele, mint idén, a rezsialapba feleannyit.
Lényegesen többe kerül a szállás, az étkezés és a strandolás is, mint egy évvel korábban.
Június elsejétől indul az államilag előírt akciózás a kiskereskedelemben, a kormány az infláció elleni fegyverként emlegeti a rendeletben meghatározott leárazást. Csodát, vagy akár az infláció csökkentését persze hiába várnánk tőle, de akkor mi értelme? Elmagyarázzuk.
Az infláció nem kímélte ezt a terméket sem.
Hogyan függ össze az infláció, a kamatok, az árfolyamok és a gazdasági növekedés - és milyen szálakat húzogat a kormány és a jegybank, hogy nekünk jobb legyen? Egyáltalán, azért húzogatják? Mi van a jövő évi költségvetésben? Mi az a stagfláció és mikortól indulhat újra a hitelezés? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában közérthetően magyaráztunk el mindent az elmúlt hetek sűrű gazdasági eseményeivel kapcsolatban.
A szlovén autópályakezelő június 15-én vagy július 1-jén tervezi bevezetni az új díjakat.
A jegybank június végi inflációs jelentése lehet mértékadó arra vonatkozóan, hogy hozzá kell-e nyúlni a bérekhez.
Ötven magyar cégvezetőből egy azt gondolja, hogy nyárra 2 százalékos lesz az infláció.
Csökken a GDP, miközben az infláció továbbra is extrémen magas: Magyarország is megérkezett a stagfláció nem túl vidám időszakába. Vannak ugyan ennél sokkal rosszabb gazdasági helyzetek is – például mindenképp jobban jártunk, mint ha hiperinfláció lenne –, de mégis különlegesnek számít ez az állapot: a krízisek változatos fajtái közül ez az, amelyre a legnehezebb megtalálni a megoldást.
A tanárok meghatározatlan időre szüntették be a munkát, munkájuk társadalmi jelentőségének megfelelő szintű, inflációkövető bérezést követelnek.
Szinte mindannyian érezzük a jelenlegi gazdasági bizonytalanság hatásait, így napjainkban különösen fontos, hogy tudatosan bánjunk a pénzünkkel. De mit is jelent pontosan a pénzügyi tudatosság? Szoktuk-e figyelni a kiadásainkat? Vannak-e megtakarításaink, és mennyire tervezünk előre? Videónkban az utca emberét a mindennapi pénzügyekről kérdeztük.
Ódor Lajos év végére egy számjegyű inflációt prognosztizál, ugyanakkor az élelmiszerek drágulásával szerinte további gondok lesznek.
Az EU 18 tagállamában már most egy számjegyű az infláció, 15 százalék fölött egyetlen országban jár: Magyarországon. Itt viszont rögtön 24,5 százalékot mért az Eurostat.
A kiadásaink mellett a bevételek is nőttek, de nem ilyen mértékben, így a magyarok mérlege átlagosan havi 46 ezer forint mínusz.
Itt van a kapuban az mezőgazdaságra szánt temérdek uniós fejlesztési pénz, amihez csak úgy jutnak hozzá az agrárcégek, ha önerőt is tesznek hozzá. Ezt úgy kell kiizzadniuk, hogy közben a termékeik drága előállítása miatt kiszorulhatnak a hazai polcokról, így jövedelemtől eshetnek el. Ki és hogyan vágja át a Gordiuszi csomót?
Vagy már keddi kamatdöntő ülésén, vagy egy hónap múlva kezdheti el lejjebb vinni az MNB az irányadó kamatot. A hét hónapban, amíg 18 százalékos volt, a hitelezés visszaesett, a GDP csökkent, de a forintárfolyam sokkal jobb lett az akkorinál, és lassan az infláció is csökkenni kezdett. Most a feladat úgy beindítani a hitelezést, hogy közben a forint se zuhanjon meg, és az infláció se gyorsuljon vissza.
