Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Váratlan élményben lehetett részük az autósoknak pénteken: nem változott a benzinár. Szerdán viszont igen, ahogy a korábbi hetekben is rendszeresen, így most már 496,8 forintba kerül átlagosan egy liter benzin, ugyanennyi gázolajért pedig 513,2 forintot kell fizetni. Grafikonra tettük, miből áll össze ez az ár – összességében több, mint 250 forint kerül az államkasszába minden liternyi üzemanyag megvásárlása után.
Magyarországon egyébként ezekben a hetekben egyetlen termék van, ami még az üzemanyagnál is jobban drágul: az étolaj. Az eladások számain és a forgalmi adatokon viszont az látszik, hogy akiket az eddigi drágulás nem késztetett arra, hogy más közlekedési módot válasszanak az autózás helyett, azokat az újabb átemelkedés sem riasztja el, és ezt mutatta az a szavazás is, amikor az olvasóinkat kérdeztük meg, mekkora benzinárnál váltanának.
Fazekas István
Újra megemelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, 1,65-ről 1,8 százalékosra. Nem csoda, az előző havi emelés óta kiderült, hogy hiába az eddigi szigorítás, kilencéves csúcsra került az infláció.
Azt már a kormány és a jegybank sem tagadja, hogy az infláció tartósan magas maradhat, a Budapest Economic Forum konferencia felszólalásain kész tényként beszéltek erről. Egyedül Orbán Viktor tart ki, ő állítja, hogy a rezsicsökkentéssel még így is jól jártunk – csakhogy nem volt nehéz bemutatni, hogy a miniszterelnök félrevezető számokkal érvelt. Ráadásul az energiaárak emelkedése mellett van ennek egy olyan részlete is, amelynél pont a kormány fűti az inflációt: a következő fél évben ezermilliárdos nagyságrendű pénzt osztanak szét, ez pedig valószínű, hogy még feljebb löki az árakat is.
Tóth Gabriella
A közvetlen pénzosztás mellett a cégek terheit is csökkenti a kormány. Bodó Sándor államtitkár nyilatkozatából azt is sikerült kihámozni – nem épp egyszerűen, szép önellentmondást kellett megfejteni -, hogy a kormány 2,5 százalékponttal kész csökkenteni a szociális hozzájárulási adót és megszüntetni a szakképzési hozzájárulást, ha a munkaadók vállalják a garantált bérminimum 14 helyett 20 százalékos emelését.
„A magyar kormánynak az a szándéka, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret visszavásárolja, és ez bármelyik pillanatban megtörténhet” – nyilatkozta Orbán Viktor. A kormányközeli Világgazdaság ez után kiszivárogtatta a részleteket: a magyar fél legújabb árajánlata 4,44 milliárd euró, az ajánlatot tevő konzorciumot pedig az állam, az Indotek-csoport és a Mol alkotja.
Túry Gergely
A kérdés az: miért érné ez meg a kormánynak? Amíg a kormány Ferihegy esetében minden erejével az állami tulajdon mellett érvel, más esetekben épp jelentős állami vagyonelemek üzemeltetését adja koncesszióba. Annyira nagyon nem csodálkozhatnánk, ha nem zárkóznának el attól, hogy az autópályák mintájára ezt is koncesszióba adják – de erről még csak találgatni lehet.
A hét képe: a félkész Biodóm, amit a főváros átadna az államnak
Reviczky Zsolt
Közel száz embert már elbocsátottak a makói Continental-gyárból idén, és az év végéig újabb 140 dolgozótól válnak meg – a cégvezetés azt tagadja, hogy a tavaszi sztrájkban résztvevőket küldenék el. Lázár János, a körzet parlamenti képviselője erre reagálva azt kérte a kormánytól: függesszék fel a cégnek adott állami támogatást, a korábbiakat pedig vizsgálják ki
A Continental azt közölte velünk: már korábban jelezték a kormánynak, hogy az autóipar lejtmenete miatt nem tudják teljesíteni az állami támogatás létszámmal kapcsolatos feltételeit. Azt is hozzátették, hogy hajlandóak visszafizetni a támogatás egy részét.
Kétszáz milliárd forintos lakossági megújulóenergia-pályázatot hirdettek, ez az eddigieknél szélesebb réteget céloz meg, és a felújítások szélesebb körére is vehető igénybe. Úgy tűnik, főleg azok indulnak előnnyel, akik sok gyereket nevelnek hátrányos helyzetű kistérségi lakóhelyen.
Más kérdés, hogy az energiahatékonyságot nem feltétlenül növeli. Sáfián Fanni, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakmai munkatársa ezt azzal magyarázta el: a legelső az energiahatékonysági beruházás – azaz a fűtési rendszer korszerűsítése, a nyílászáról cseréje és a hőszigetelés - kellene, hogy legyen, ez után jöhetne a maradék energiaigény kielégítése megújulókkal.
Reviczky Zsolt
A családtámogatásokat tekintettük át a Fidesz már majdnem 12 éves kormányzását bemutató sorozatunkban. Kiemelten fontos a téma, a kormány rendszeresen hirdeti a családok segítését a politikája legfontosabb alapjának. Arra jutottunk: vitathatatlan, hogy a családok – legalábbis a fideszes értelemben vett családok – most több támogatást kapnak, mint 2010 előtt, eközben viszont jellemzően a középosztály tetején lévők és a gazdagok a NER családpolitikának igazi kedvezményezettjei.
Az az ígéret, hogy sikerül megállítani a természetes fogyást, migráció nélkül megvalósíthatatlannak tűnt, nem is sikerült még csak a közelébe sem kerülni ennek a célnak. Ha nem egy jól hangzó, de lehetetlen célt fogalmaztak volna meg, akkor máris könnyebb lenne sikernek eladni, ami történik: a termékenységi ráta valóban növekedett 2010 óta – más kérdés, hogy az akkori válság miatt a korábbiakhoz képest is nagyon alacsony volt a kiindulópont.
AFP / Markus C, Hurek
Tesztüzemben működik a BudaParton a QuickPick, az alkalmazott nélküli élelmiszerbolt. Kókai Márk ügyvezető-tulajdonos arról számolt be kérdésünkre: hiába fut az ottani kivetítőn videó, és van fent a honlapon minden információ, az emberek továbbra is igénylik a személyzet segítségét.
Amiatt szerinte nem kell aggódnunk, hogy a korábban pénztárosként és árufeltöltőként dolgozók tömegei maradnak majd egy csapásra munka nélkül. „Könnyen lehet majd új munkát találni, akár a cégeken belül is, csak átképzésre lesz szükség” – magyarázta.
Fazekas István
