Lassuló gazdasági növekedésre és emelkedő inflációra számít a GKI
A kifutó EU támogatások és a szerény versenyképesség nem tesznek jót a gazdaságnak.
A kifutó EU támogatások és a szerény versenyképesség nem tesznek jót a gazdaságnak.
Az elemzői magyarázatok szerint azért lett magas a novemberi infláció, mert egy évvel korábban beesett az üzemanyagok ára, ahhoz képest pedig tényleg nagy a drágulás. Az élelmiszerárak ugyanakkor valóban folyamatosan nőnek, és felfelé nyomják az inflációt.
Leginkább a szeszes italok, dohányáruk, a hús és a lakbér ára nőtt.
Ideje megváltoztatni az infláció mérésének módszerét – javasolta a Magyar Nemzeti Bank vezérkara, épp akkor, amikor a forint árfolyama gyengül, és a statisztika egyre nagyobb drágulást mutat. A gondolat egyrészt nem új, másrészt az indoklás egy része biztos, hogy sántít.
Úgy érezte év közben, hogy jelentősen nő az élelmiszerek ára? Ezt megerősíti hagyományos karácsonyi bevásárlásunk is. Ebből azonban az is kiderül: kevés olyan termék van, amely egy hirtelen drágulás után újból tartósan olcsó tud lenni.
Az egyik bank elemzői közölték, mire számítsunk jövőre.
2019. októberben a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.
Kiadta a friss számokat a Központi Statisztikai Hivatal.
Január óta nem volt olyan alacsony az infláció, mint most, már az MNB 3 százalékos célja alatt van. Leginkább az üzemanyagok ára esett.
Akár már szeptemberben beüthet egy kisebb válság – mondta Gulyás Gergely még márciusban, közelebbről meg nem nevezett „megbízható szakértői véleményekre” alapozva. Válság egyelőre még nincs, de azt bátran kijelenthetjük, hogy valami furcsa történik a gazdasággal. Mi zajlik, és lehet-e nagyobb baj?
Viszont néhányan a milliós nyugdíjuk mellé egy fizetésnyi kiegészítést kapnak majd.
3,1 százalékos lett az augusztusi infláció, a részadatokat nézve pedig az látszik, hogy 5,6 százalékra mérséklődött az élelmiszerárak növekedése, a dohányáruk ára 12,8, a zöldségeké pedig 23,6 százalékkal nőtt. A krumpli pedig egyenesen harmadával lett drágább a 2018-as árhoz képest. Tovább gyorsult a liszt és a péksütemények árának növekedése.
Csak Romániában mértek a magyarországinál nagyobb áremelkedéseket.
A KSH adatai alapján az infláció háromszorosával, egyetlen év alatt átlagosan 8,4 százalékkal drágult a kenyér. A félbarna az átlagnál is nagyobb mértékben, 14 százalékkal lett drágább.
Március óta most mérték a legalacsonyabb inflációt, de még így is 3 százalék fölötti az áremelkedés. Az élelmiszerek, az italok és a szolgáltatások ára is nőtt, de az üzemanyagoké csökkent, így lassulhatott a drágulás.
Az eddig vártnál nagyobb GDP-növekedéssel számol a GKI Gazdaságkutató, de a második félévben lassulhat a növekedés.
2016 és 2020 között a keresetek előreláthatólag bő 60 százalékkal nőnek, ezzel szemben a nyugdíjak csak 14-15 százalékkal.
Az előző három hónaphoz képest lassult az infláció, de így is az MNB 3 százalékos célja fölötti az adat.