A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál az előző havi 2,9 százalék után.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy látja, sebességet váltott a magyarországi infláció, a gyorsulás pedig elsősorban az üzemanyagokhoz köthető bázishatással magyarázható. Tavaly októberben ugyanis jelentősen esett az olaj ára, így az üzemanyagok is olcsóbbak lettek. 2018 novemberében 4,7 százalékkal csökkent az üzemanyagok átlagára az előző hónaphoz képest.

A K&H szakértője szerint a mostani kilátások alapján idén az éves átlagos infláció 3,4 százalék körül lehet, 2020-ban pedig 3,5 százalékos drágulás várható.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában megállapította: a novemberi infláció gyorsulása jelentős, de nem meglepő, ugyanis megegyezik a piaci konszenzussal. Az inflációs mutató erőteljes gyorsulása szerinte is egyértelműen az üzemanyagokhoz köthető, az előző év alacsony bázisa miatt az éves mutató alakulása szinte teljes egészében magyarázza a növekményt. Lényegében tehát technikai hatásról van szó. Magyarázata szerint továbbra is komoly árfelhajtó tényezőt jelentenek ugyanakkor az élelmiszerárak, a dohánytermékek inflációs hatása pedig a jövedéki adó változásából ered. Továbbra is mérséklődik viszont a tartós fogyasztási cikkek ára, vagyis hiába a gyenge forint, a külső árnyomás annyira alacsony, hogy az importált infláció összességében negatív.

A novemberi adatok nagyjából egybevágnak a Magyar Nemzeti Bank előrejelzésével, ami azt jelenti, hogy a jövő heti kamatdöntő ülésen érdemi változásra aligha lehet számítani – jegyezte meg az ING Bank elemzője. Virovácz Péter az idei 3,3 százalék után jövőre átlagosan 3,4 százalékos általános áremelkedésre számít.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzőjének véleménye szerint is a tavalyi üzemanyagár-esés okozta bázishatásnak köszönhető a inflációs mutató 0,5 százalékpontos ugrása. A decemberben várható további emelkedés szintén nagyrészt a bázishatásnak lesz köszönhető. Idén az éves átlagos infláció 3,3 százalék közelébe emelkedik a tavalyi 2,8 százalékról. 2020 első negyedévének inflációs számai különösen a vállalatok árazási politikájában bekövetkező változások mértékének megfigyelése miatt lehetnek fontosak, kiemelten az árfolyamhatást tekintve – írta elemzésében.

A CIB Bank várakozása szerint 2020-ban az éves átlagos infláció az idei közelében alakulhat. Az MNB monetáris politikája szempontjából továbbra is kiemelten fontos maradhat az adószűrt maginfláció alakulása, különösen, hogy a várt csökkenés milyen időhorizonton következik be. Az adatvezérelt üzemmódot hangsúlyozó monetáris politika várhatóan változatlan feltételekkel, illetve csak a szükséges likviditásmenedzselési lépésekkel fog előrehaladni.