Jóval az infláció fölött emeltek árat a hazai éttermekben
Az árak és a bérek is nőttek.
Kiadta a friss számokat a Központi Statisztikai Hivatal.
Január óta nem volt olyan alacsony az infláció, mint most, már az MNB 3 százalékos célja alatt van. Leginkább az üzemanyagok ára esett.
Akár már szeptemberben beüthet egy kisebb válság – mondta Gulyás Gergely még márciusban, közelebbről meg nem nevezett „megbízható szakértői véleményekre” alapozva. Válság egyelőre még nincs, de azt bátran kijelenthetjük, hogy valami furcsa történik a gazdasággal. Mi zajlik, és lehet-e nagyobb baj?
Viszont néhányan a milliós nyugdíjuk mellé egy fizetésnyi kiegészítést kapnak majd.
3,1 százalékos lett az augusztusi infláció, a részadatokat nézve pedig az látszik, hogy 5,6 százalékra mérséklődött az élelmiszerárak növekedése, a dohányáruk ára 12,8, a zöldségeké pedig 23,6 százalékkal nőtt. A krumpli pedig egyenesen harmadával lett drágább a 2018-as árhoz képest. Tovább gyorsult a liszt és a péksütemények árának növekedése.
Csak Romániában mértek a magyarországinál nagyobb áremelkedéseket.
A KSH adatai alapján az infláció háromszorosával, egyetlen év alatt átlagosan 8,4 százalékkal drágult a kenyér. A félbarna az átlagnál is nagyobb mértékben, 14 százalékkal lett drágább.
Március óta most mérték a legalacsonyabb inflációt, de még így is 3 százalék fölötti az áremelkedés. Az élelmiszerek, az italok és a szolgáltatások ára is nőtt, de az üzemanyagoké csökkent, így lassulhatott a drágulás.
Az eddig vártnál nagyobb GDP-növekedéssel számol a GKI Gazdaságkutató, de a második félévben lassulhat a növekedés.
2016 és 2020 között a keresetek előreláthatólag bő 60 százalékkal nőnek, ezzel szemben a nyugdíjak csak 14-15 százalékkal.
Az előző három hónaphoz képest lassult az infláció, de így is az MNB 3 százalékos célja fölötti az adat.
A jegybank Monetáris Tanácsa kivárásra játszik, nem lépett semmit.
Az inflációarányos nyugdíjemelés miatt csökkenhet a juttatások reálértéke: jelenleg 3,9 százalékon van itthon a pénzromlás, de a jövő évi költségvetésben csak 2,8 százalékos nyugdíjnöveléssel számol a kormány.
Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben, így 3,9 százalékos lett az infláció.
Főleg az infláció jelenthet problémát Magyarországon – áll az OECD elemzésében.
A tíz legnagyobbat dráguló tétel közül hat élelmiszer.
A gazdasági növekedés a háztartásokban is kézzelfoghatóvá válik idén a Takarék Csoport előrejelzése szerint. Az inflációnál sokkal jobban emelkednek ugyanis a bérek, vagyis nemcsak többet költhetünk, hanem többet is tehetünk félre. Azért is jó hír ez, mert az alacsony kamatok világában alig kapunk valamennyit a megtakarításainkra, amennyiben a szokásos banki lekötött betétekben gondolkodunk.