szerző:
Sztojcsev Iván

Akár már szeptemberben beüthet egy kisebb válság – mondta Gulyás Gergely még márciusban, közelebbről meg nem nevezett „megbízható szakértői véleményekre” alapozva. Válság egyelőre még nincs, de azt bátran kijelenthetjük, hogy valami furcsa történik a gazdasággal. Mi zajlik, és lehet-e nagyobb baj?

Mi történik a forinttal?

Márciusban még ott tartottunk, hogy egy euró a jobb pillanatokban 312 forintba is került. Utána legyengült 320-ig, de később hónapokon keresztül nem mozdult el a 320-325 közötti sávból. Augusztus utolsó napjaiban viszont megváltozott valami: előbb 330-ra esett, majd azóta sem telt el egy hét sem úgy, hogy ne lett volna egy újabb történelmi mélypont, a legutóbbi kedden. A mostani állás szerint így 334,25 forint a legtöbb, amit valaha is elkértek egy euróért.

Mennyire kell ettől megijedni?

Szerencsére nem annyira, mint amikor 8-12 éve olvastunk ilyen híreket. A devizahitelek aránya mára minimális lett – a 2009-es 62 százalékról 0,1 százalékra csökkent –, azaz most már nem szembesülnek tömegek azzal, hogy nagyokat ugrik a törlesztőrészletük egyik hónapról a másikra. Az is segít elviselni a helyzetet, hogy az árfolyam nem egyik napról a másikra zuhan be, hanem fokozatosan történik a változás. Ezért is van az, hogy az elemzők jobban szeretnek a forint esése helyett lassú gyengülő pályáról beszélni.

©

De azért az is tény: sokak számára rossz hír, hogy gyenge a forint. Bukik az árfolyamon gyakorlatilag mindenki, aki importárut vásárol, és az is, aki az eurózóna valamelyik országába utazik. És persze mivel az üzemanyagok árát az adótörvények, a nemzetközi olajpiac és az árfolyamok befolyásolják alapvetően, rosszul járnak a gyenge forinttal azok is, akik autóba ülnek, vagy olyan terméket vesznek, amelynek az árába nagyobb szállítási költség is beépül. Azaz gyakorlatilag mindenki. És a már rég elfogadott 2020-as költségvetés is egy fokkal nehezebben lehet teljesíthető így, hiszen amikor azt megszavazták, úgy számoltak, hogy jövőre 320,9 lehet az átlagos euróárfolyam. A GKI szakértői szerint mindez akár egy százalékponttal is hozzájárulhat az inflációhoz, amely így újra négy százalék közelébe emelkedhet.

Ki a hibás?

Amikor megkérdeztük Nyeste Orsolyát, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzőjét a forint gyengüléséről, ő azt mondta: elsősorban nem Magyarországon kell keresni ennek az okait. Az egész világon nő a félelem attól, hogy lassulni fog a globális gazdaság, de Donald Trump vámháborúja sem segít nyugtatni a befektetőket. Azt azért hozzátette: az MNB laza monetáris politikája is közrejátszik abban, hogy a forint lassú gyengülő pályán marad. Márpedig azt a jegybank sokszor jelezte, hogy őket az infláció 3 százalékon tartása érdekli, nem az árfolyam, ám annak ellenére nem indult meg a szigorítás, hogy ezen a határértéken hónapok óta túl vagyunk.

Mik azok a nemzetközi események, amelyek miatt még nagy baj lehet?

Ha az ember megpróbál nem beleőrülni abba, hogy egyszerre átlássa a világgazdaság összes mozgatórugóját, akkor három olyan alapvetően politikai téma van, amelyekre érdemes figyelnie: a szaúdi helyzet, az amerikai vámháború és a Brexit. Aki pedig szereti a számokat, az böngéssze a német gazdasági mutatókat, és ijedezzen.

Az előző negyedévben már 0,1 százalékkal csökkent a német gazdaság teljesítménye, a Bundesbank pedig úgy számol, hogy folytatódhat a zsugorodás. Ráadásul amikor ezt az előrejelzést megírták, akkor még nem is lehetett tudni, hogy a gyáripar visszaesése ötször akkora lesz, mint amire az elemzők számítottak. Márpedig ha a német gazdaság bajban van, azt meg fogjuk érezni Magyarországon is.

Mi történik Szaúd-Arábiában, és mi lehet most a benzinárral?

A múlt hétvégén drónnal támadták meg Szaúd-Arábia legnagyobb olajfinomítóit. Hogy pontosan kik, azt nem tudni – még úgy sem, hogy a jemeni síita húszi gerillák magukra vállalták az akciót, sokan célozgatnak arra, hogy valójában Irán állhat a támadás mögött.

Ez kapásból akkora kiesést okozott a piacon, amihez egyedül az iráni forradalom hatása volt mérhető. Szaúd-Arábia megígérte, hogy hozzányúl az olajtartalékához is, csak tudja teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeit, de a piacok már elkezdték beárazni, hogy elhúzódó válság is jöhet.

Ennek a hatásait pedig Magyarországon is megérezhetjük. Pénteken rögtön 7 forinttal drágul a benzin, 5-tel a gázolaj, és az elemzők szerint fel kell készülnünk arra, hogy tartósan magasabb lehet az üzemanyagok ára. (A szaúdi helyzetet részletesebben ebben a cikkünkben elemeztük.)

©

Hogyan áll Trump vámháborúja?

Eredetileg az volt a terv, hogy október 1-jétől vezet be az Egyesült Államok magasabb büntetővámokat nagyjából 250 milliárd dollár értékű kínai árura, de ezt Donald Trump két héttel elhalasztotta. Hivatalosan ezt azzal indokolta, hogy akkor épp nemzeti ünnep lesz Kínában, de azt azért még Trump sok híve sem gondolhatja komolyan, hogy baráti gesztusként hagynák megünnepelni a népköztársaság kikiáltásának évfordulóját.

Sokkal inkább arról lehet szó, hogy október elején még megpróbálkoznak a két ország tisztségviselői egy újabb tárgyalással, hátha valaki félrerántja a kormányt, mielőtt baj lesz. Ennek akár örülhetnénk mi is, a baj csak az, hogy addig is itt van a vámháború újabb színhelyének Európa: Trump francia és német termékekre is szívesen kivetne büntetővámokat.

Mit hozhat Magyarország számára a brit káosz?

Aki azt mondja, tudja, hogy mi lesz a Brexit-történet vége, az hazudik. Márpedig most pont ez a baj: nem sok minden van, amit a piac rosszabbul fogadna, mint a folyamatos bizonytalanságot. A brit kormány például a kilépés lehetséges hatásairól készült elemzésben leírta: fogalmuk sincs, hogyan oldanák meg, hogy ne legyenek vámunióban az EU-val, de szabadon lehessen átjárni Észak-Írországból Írországba (az pedig már más kérdés, hogy erre a részletre annyira nem sokan figyeltek oda, valóban izgalmasabb része az irománynak a gyógyszer- és élelmiszerhiányt, valamint pánikszerű készletezést taglaló pár mondat). Annyit azért bátran ki lehet jelenteni, hogy a legrosszabb forgatókönyv a brit és az uniós gazdaság számára a no-deal Brexit volna.

A magyar kormány úgy számol: talán megúszhatnánk annyival, hogy csak 0,5 százalékkal vesse ez vissza a GDP-növekedésünket, de ez még egy optimista forgatókönyv. Az Európai Bizottság már félretett 780 millió eurót, hogy a bennmaradó 27 ország kárait enyhítsék egy no-deal Brexit esetén – jellemző, hogy ezt nagyrész a természeti katasztrófák utáni kárenyhítésre szánt alapból vették el.

Mikor lehet kamatemelés, és ez mit jelenthet a gyakorlatban?

Az MNB vezetői a márciusi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón
©

Amikor tavasszal már 4 százalékhoz közelített az infláció, sokan várták, hogy az MNB megemeli az alapkamatot, de márciusban mégsem döntöttek így, maradt a rekordalacsony, 0,9 százalékos alapkamat, csak a bankok által elhelyezett betétek kamatát növelték meg. Akkor arra hivatkoztak: az egyszeri hatások nélküli maginfláció még mindig nem túl magas. Most pedig már visszatért az infláció 3,1 százalékra, a 3 százalékos cél közvetlen közelébe, így valószínűleg tovább maradhat a laza monetáris politika. A legtöbb elemző 2020 első felére vár kamatemelést – igaz, korábban 2019 első felére várták ugyanezt.

Nagyon-nagyon leegyszerűsítve mondhatjuk azt: ha megemelik az alapkamatot, akkor az infláció általában lassul, de a hitelek drágulnak. Hogy a hitelezéssel ne legyen komolyabb baj, arra az MNB évek óta készíti fel az embereket: sokkal szigorúbbak lettek a lakáshitelezés szabályai, és sokakat próbálnak rábeszélni a fix kamatozású hitelekre.

Akkor most válság van-e? Vagy lesz-e?

Összeomlás nincs, és a legtöbb szakértő szerint valószínű, hogy nem is lesz. De azért nagyon nem örülhetünk. Ami most történik, az egészen más, mint ami 2007-08-ban volt: most nem pár hónap leforgása alatt omlanak össze pénzpiacok, hanem lassan, fokozatosan, hétről hétre lesz mindig egy kicsit rosszabb a helyzet. Nem véletlen, hogy az Európai Központi Bank is elkezdte felkészíteni a piacokat a gazdaságépítő lépésekre: Mario Draghi, a frankfurti testület leköszönő elnöke a múlt héten – a várakozásoknak megfelelően – tíz bázispontos csökkentést jelentett be a már így is jó ideje negatív (-0,4 százalékos) alapkamatnál, és azt is megerősítette, hogy újra állampapírokat fog vásárolni a szervezet, hogy pénzt pumpáljon a gazdaságba.

Mario Draghi és utóda, Christine Lagarde. Nehéz feladat vár rá
©

Bár Donald Trump örül neki, de az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerda este bejelentett kamatvágása sem feltétlenül jó hír. Az indok ugyanis itt is elsősorban az, hogy a bizonytalanságok miatt a pénzt érdemesebb a reálgazdaságban tartani – ehhez pedig minél alacsonyabb kamatokra van szükség. Amerikában annak ellenére aggódnak, hogy a gazdasági növekedés még mindig jóval nagyobb az euróövezeténél: az amerikai GDP-bővülés üteme ugyan 2 százalékra csökkent a második negyedévben, az eurózónában azonban mindössze 0,2 százalékot tett ki.

Az MNB Monetáris Tanácsa jövő kedden tartja a következő kamatdöntő ülését, itt tartásra számítanak az elemzők, ám aligha lepődhetünk meg majd, ha az indoklások között ott lesz, milyen bizonytalanságok teszik óvatossá a döntéshozókat.

Most épp abban a furcsa helyzetben vagyunk, hogy egyenként a legtöbb gazdasági mutatónk jó, csak az nem nagyon látszik, mennyire tudnánk ellenállni egy globális gyengülés hatásainak. A GDP 4,9 százalékkal nő, az infláció sem szállt el, a bérek emelkednek. De az elemzők sem a kormány gazdaságvédelminek nevezett akciótervében, sem a 2020-as költségvetésben, sem az adótörvényekben nem találtak olyan lépéseket, amelyek válságállóbbá tennék a gazdaságot – az utolsó ilyen lépés a devizahitelek kivezetése volt.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
"Elpuhultunk, elkényelmesedtünk" – fideszes politikusok a vereségről

"Elpuhultunk, elkényelmesedtünk" – fideszes politikusok a vereségről

Sokat ül a munkahelyén? Akkor ne hagyja ki ezt a programot

Sokat ül a munkahelyén? Akkor ne hagyja ki ezt a programot

Drágulnak a repülőjegyek Németországban a klímaváltozás miatt

Drágulnak a repülőjegyek Németországban a klímaváltozás miatt

MTA-kutató: Alig maradtak olyan vállalkozók, akik teljesen függetlenek a Fidesztől

MTA-kutató: Alig maradtak olyan vállalkozók, akik teljesen függetlenek a Fidesztől

Érkezik Putyin, Szijjártó bejelentette, fontos szerződéseket írnak majd alá

Érkezik Putyin, Szijjártó bejelentette, fontos szerződéseket írnak majd alá

Halottá nyilvánították, nem tud hazatérni egy magyar férfi Amerikából

Halottá nyilvánították, nem tud hazatérni egy magyar férfi Amerikából