Nincsenek politikus barátai, soha nem indult közbeszerzésen, csak akkor vásárol, amikor mások eladnak, a vagyonát jótékonykodásra szánja – erről beszélt a HVG-nek Jellinek Dániel, az Indotek cégcsoport vezetője.
Az ingatlanosok azzal ijesztgettek, hogy az áfanövekedés megdrágítja a lakásokat, de ez nagy valószínűséggel nem lesz így. Az ingatlanlufi kidurranni látszik, mert a lakásvásárláshoz a lakosságnak nincs elég pénze, és a hitelfelvételt is háromszor meggondolja.
A jegybank elnöke szerint hiába a jószándék vezérelte a lakáspolitikát, mégis kudarcos lett a történet.
A budapesti ingatlanok relatív ára a New York-i lakásokéival vetekszik, és megelőzi olyan felkapott nagyvárosok árait, mint Amszterdam, Frankfurt vagy éppen San Francisco. A svájci UBS befektetési bank elemzését vetettük össze hazai adatokkal. Nem a nominális árakat hasonlítottuk össze, mert ezek alapján Budapest még mindig olcsó, hanem azt, hogy a hazai kereslethez, a helyi bérekhez képest mennyire drága az ingatlanpiac.
Tíz százalék fölött nőtt az átlagkereset, pörgött a kiskereskedelem és a lakáspiac. A magyar háztartások uniós összehasonlításban viszont még mindig szegények, és nagyok az egyenlőtlenségek. Az állam még mindig kövér, és sokat költ sportra.
Idén minden huszadik vásárló külföldi volt a magyar lakáspiacon.
„Évekig küzdöttem saját irodáért, miért kell open office-ba mennem? Hova teszem a családi fotókat? Jó lesz-e a menzán a menü?” - ezeket a kérdéseket hamarosan 5-10 ezer munkavállaló felteheti majd magának, ennyi budapesti irodai dolgozó készülhet ugyanis arra, hogy záros határidőn belül más irodába megy a cége. Változásszakértők és multik hr-esei mondják el, hogyan érdemes menedzselni a dolgozók egyik legnagyobb félelmét, a költözést.
Megjelentek az őzi ingatlanpiacon a babaváró hiteles vásárlók az ingatlancég szerint. Egyre kevesebben vesznek a pénzből állampapírt.
A fővárosban két kerületben van csak 500 ezer forint alatt az új lakások átlagos négyzetméterára.
Magyarországon egyre mélyül a lakhatási válság, alig találni olyan mutatót, amely ne a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését jelezné. Az állami lakáspolitikák pedig nem javítanak, hanem a legtöbb esetben tovább mélyítik az egyenlőtlenségeket – erre a megállapításra jutott a Habitat for Humanity 2019-es lakhatási jelentése.
Az új stratégia része.
Az ingatlanalapok már nem teljesítenek olyan jól, mint korábban, lakáskiadással viszont elvileg még elérhető a szuperállampapírénál magasabb hozam. De csak elvileg, a kiadás sok kockázattal jár.
Ismeretlen terepnek számít a student housing Magyarországon, az ide merészkedett osztrák fejlesztő is kivár, a szakértők mégis felfutásra számítanak néhány éven belül a magánkollégium-szektorban. Ám ha épülnek is majd magánkollégiumok, élvezői elsősorban nem a magyar diákok lesznek.
46 százalékkal kevesebb használt lakást adtak el az idei első félévben Budapesten, mint 2018 első hat hónapjában. Az áremelkedés majdnem teljesen megállt.
De még így is megfizethetőbbek a belvárosi és a budai kerületeknél.
Tizenkilenc utca van az országban, ahol 2018-ban egymillió forint fölött volt a lakások átlagos négyzetméterára, de olyan hely is akad, ahol csak 20 ezer forint. A KSH most publikált adatai alapján megnéztük azt is, mennyire drágult a bulinegyed, valóban káros-e a reptér közelsége, és hogy a vidéki városok ingatlanpiacán mit jelentenek a gyárépítések.
A várakozások azt mutatják, hogy a következő 12 hónapban fővárosi átlagban nem várható áremelkedés. Az irodapiac viszont tovább szárnyal.
Ilyen számokat még a kormány csodafegyvere tud. Még a költségek és járulékok levonása után is elérhető a kétszámjegyű hozam az ingatlanok bérbeadásából.
Bár az árak még növekednek, Budapesten már a stagnálás jelei is mutatkoznak.
