szerző:
Sztojcsev Iván
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyarországon egyre mélyül a lakhatási válság, alig találni olyan mutatót, amely ne a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését jelezné. Az állami lakáspolitikák pedig nem javítanak, hanem a legtöbb esetben tovább mélyítik az egyenlőtlenségeket – erre a megállapításra jutott a Habitat for Humanity 2019-es lakhatási jelentése.

Újabb részleteket mutattak be a Habitat for Humanity lakhatási jelentéséből. Az eddig bemutatott fejezetekben azt állapították meg: a magyar fiatalok közel kétharmada a szüleivel él, és ez az arány évről évre nő. A lakhatási támogatások új rendszere pedig főleg azokat támogatja, akiknek már eddig sem okozott volna problémát lakást venni. Arra is kitértek, hogy kormány csak szabad kezet adott a városoknak a lakáshelyzet megoldására, pénzt nem, így aztán a városok egymásnak dobálják át a szegényeket, hogy oldja meg a problémáikat valaki más. Ezúttal már a nemzetközi kitekintésre is volt lehetőség, és nem lehetünk büszkék a megállapításra:

Magyarország nemcsak az európai átlaghoz képest, de még régiós szinten is sereghajtó a legtöbb lakhatási szegénységi mutatóban.

Magyarországon 4,4 millió lakóingatlan van, ezek közül nagyjából 3,5 millió nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak – állapította meg a jelentés. Ha csak azt nézzük, hogy hányan élnek beázó tető, penészes falak, vagy más hasonló rossz körülmények között, akkor nemcsak azt látjuk, hogy a régiónk más országainál sokkal rosszabbul állunk, hanem azt is, hogy képtelen az ország kitörni a rossz helyzetéből.

Ráadásul továbbra sem láthatunk olyan jelentős kormányzati programot, amely kifejezetten ezt a problémát célozná. Idézték a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2018-as adatait, amelyek szerint nagyjából egymillió ember áll közel ahhoz, hogy tartozásai miatt kikapcsolják az áramszolgáltatást otthonában. Többek között ennek is köszönhető, hogy a téli kilakoltatási moratórium ellenére 2018-ban átlagosan naponta 8,8 ingatlankiürítés történt.

Az is kiderül az adatokból, hogy Magyarországon a háztartási jövedelmeknek kimagaslóan nagy részét viszik el a lakbér- és egyéb lakhatási költségek. A nemzetközi szakirodalomban abban egyetértenek, hogy egy háztartás lakhatása akkor megfizethető, ha az olyan költségek, mint a bérleti díj, a lakáshitel törlesztőrészletei, a rezsi vagy épp a karbantartás és a javítások ára nem haladják meg a háztartás kiadásainak 30-40 százalékát. A magyar háztartások nagyjából 10 százalékában van e határ fölött a mutató.

A megfizethetőség összetevői közül Magyarországon a lakbér jelenti a legnagyobb kiadást, ráadásul a lakbérek 2015 óta robbanásszerűen nőnek. De az is kiderül a jelentésből: minél gazdagabb valaki, annál jobban csökkentek a lakhatási költségei az elmúlt években. Az albérletárak 2011 óta majdnem 90 százalékkal nőttek, és ez csak az országos átlag. Budapesten például 130 százalékos a drágulás 2011-hez képest, vagyis hiába a béremelkedés, ha egyszer a lakbér növekedése ezt elviszi.

Látványos az az adatsor is, amely a különböző jövedelmi kategóriákat hasonlítja össze az albérletárakkal. Itt jövedelmi decilisekre bontották a lakosságot, és azt látjuk: alulról számolva a hatodik decilis – vagyis ha jövedelem szerint sorba raknánk a magyarokat, akkor az ötödik legjobban élő egymillió ember – egy havi pénze még mindig nem akkora, mint egy 40 négyzetméteres lakás bérleti díja.  

Külön érdekes, ami az energiaárakkal történik. A rezsicsökkentés hatását ugyanis sokan érzik – épp csak a legszegényebbek nem, akik szénnel vagy fával fűtenek, ezeknek az árai ugyanis nőttek az elmúlt években. Csak 2018-ban 10 százalékkal drágultak a szilárd tüzelőanyagok.  Így aztán nem csoda, hogy az EU-átlag 7 százaléknak majdnem duplája, 13,9 százalék az olyan magyar háztartások aránya, ahol közüzemi hátralék van, a szegénységi küszöb alatt élőknek pedig majdnem egyharmados az arány.

Eközben a kiadó és eladó lakások kínálati árai folyamatosan emelkednek, sőt, 2018-ban egy nemzetközi összehasonlítás alapján az egész világon Budapesten emelkedtek leggyorsabban a lakossági ingatlanárak. Így bár ingatlanpiaci szempontból Budapest és Magyarország egyre vonzóbb befektetési célpont, azok, akik rossz körülmények között élnek, ebből nem éreznek semmilyen előnyt – áll a jelentésben.

A kormány sokat költ a lakhatás támogatására, csakhogy főleg azok kapják a pénzt, akik nem annyira szorulnak rá a segítségre. A 2020-as költségvetésben már közel 11-szer annyi pénz megy el szociálisan nem célzott lakhatási célokra, mint amennyit kifejezetten a rászorulóknak szánnak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

A kilakoltatások felfüggesztése önmagában nem csodaszer

Sorra jelentik be a fővárosi ellenzéki polgármesterek, hogy felfüggesztik a kilakoltatásokat, amivel időt nyernek a szegényeket büntető rendszerek leváltására. De ezek csak az első lépések, hiszen az eddig is ellenzék vezette városok sem képesek az állam szerepvállalása nélkül felszámolni a lakhatási válságot.

Sztojcsev Iván Gazdaság

Úgy ígérte meg Orbán a szegénység megszüntetését, hogy csakis igaza lehessen

A miniszterelnök nem a levegőbe beszélt, amikor a szegénység felszámolását megígérte, egészen mást tett: csakis olyan mutatók alapján határozta meg a szegénységet, amelyekkel már most jól áll a kormány. A szegények sok olyan problémáját viszont, amelyekre évek óta hiába várják a megoldást, még csak meg sem említette.

Baleset miatt lezárták az M1-est Budapest felé, torlódik a forgalom

Baleset miatt lezárták az M1-est Budapest felé, torlódik a forgalom

Milliárdos bírságot szabott ki a Facebookra a GVH

Milliárdos bírságot szabott ki a Facebookra a GVH

Új luxusváltozat jön a Ford Focusból, és érkezik a hibrid is

Új luxusváltozat jön a Ford Focusból, és érkezik a hibrid is

Hogyan lehet egy telefonnal megállapítani egy terrortámadásnál, honnan jött a lövés?

Hogyan lehet egy telefonnal megállapítani egy terrortámadásnál, honnan jött a lövés?

Az ombudsman szerint nem feltétlen kellene még 6 évesen iskolába mennie a gyereknek

Az ombudsman szerint nem feltétlen kellene még 6 évesen iskolába mennie a gyereknek

Egyre később növünk fel

Egyre később növünk fel