Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A kiadó lakások átlagos bérleti díja Budapesten idén januárban eddig 165 ezer forint volt, ami 10 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. A megyeszékhelyeken pedig 11 százalékkal, 100 ezer forintra nőtt a havi díj.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arról beszélt: ahogy nőnek a bérek, a tulajdonosok is évről-évre több pénzt tudtak kérni a kiadó lakásokért. Ráadásul a Budapestre és a többi nagyvárosba költöző emberek nagy része az első években a vásárlás helyett inkább lakást bérel a magas ingatlanáraknak köszönhetően. Ez pedig folyamatos utánpótlást jelent a kiadó lakások iránti keresletben.
Az ingatlan.com elemzése azonban egy fontos változást mutat be: az idén januári adatok szerint több olyan kerület és város van, ahol véget ért az emelkedés. A Terézvárosban 199 ezer forint az átlagos bérleti díj, ami mindössze 2 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. A pesti Belvárosban pedig stagnáltak az árak, így most 230 ezernél jár a havi díj.
A vidéki nagyvárosok közül hasonló a helyzet Debrecenben, ahol szintén mindössze 2 százalékkal, 100 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. Kecskeméten és Szombathelyen ugyanennyiért lehet lakást bérelni, ami viszont nem jelent változást a tavaly januári szinthez képest egyik városban sem. Pécsett sem változtak tavaly január óta az albérletárak, itt havonta átlagosan 90 ezer forintot kell fizetni.
Az ingatlan.com szakértője szerint bár a januári összesített adatok két számjegyű drágulást mutatnak, könnyen lehet, hogy az év során még több város és kerület vált stagnálásba, mert a bérleti díjak is sok helyen közelítik azt a szintet, amelynél többet a bérlők már nehezen tudnak kifizetni.
Az Eurostat a múlt héten mutatta ki, hogy Magyarországon nagyjából 60 százalékkal drágábbak az albérletek és a lakások is, mint 2007-ben voltak, a drágulás háromszorosa az EU-átlagnak.
