Lakásvásárlással és -kiadással még ma is el lehet érni a szuperállampapír (MÁP+) 5 százalékos hozamánál magasabb hozamot. Új lakás vásárlása esetén a fejlesztők évi 6-7 százalékos bérleti díj hozamot ígérnek a tulajdonosoknak, a használt lakások piacán a Takarék Index szerint jelenleg Budapesten átlagosan 8,1 százalék, vidéki nagyvárosokban pedig 8,9 százalék az átlaghozam.

Ezek a hozamok valóban elérhetőek, de nem kockázatmentesek – figyelmeztet a Rentingo.com, a bérbeadók és bérlők közösségi oldala. A modellek egyrészt a folyamatosan kapott havi bérleti díjjal, másrészt egy évi átlagosan 3 százalékos ingatlanár-emelkedéssel kalkulálnak. Utóbbi még most sem irreális feltételezés, de az elérhető hozam szempontjából a lakáskiadás legnagyobb kockázata, hogy két bérlő között mennyi ideig áll üresen a lakás. A bérbeadott lakás természetesen akkor termel bevételt, ha folyamatosan ki van adva. Amennyiben túlárazzák a kiadandó lakást, előfordulhat, hogy a bérbeadók nem találnak azonnal bérlőt, és minden üresen álló hónap csökkenti az elérhető éves hozamot. Gyakori eset az is, hogy amikor megszűnik a meglévő bérlővel a bérleti szerződés a bérbeadónak sokszor hónapokba telik, amíg megtalálja az új bérlőt, így az üresen álló hónapokban a lakás nem termel bevételt, ami szintén veszélyezteti az éves elvárt hozamszintet. A Rentingo.com szerint ez a megújítási kockázat azokat a bérbeadókat is érinti, akiknek jelenleg éppen van bérlője, nem csak azokat a befektetőket, akik most készülnek beszállni az ingatlanpiacra.

Az elmúlt évek lakossági slágere az ingatlanbefektetés volt, az ingatlanbefektetési alapok azonban idén már nem tudták az előző évek kiugró hozamát produkálni a befektetőknek. A gyengébb teljesítmény és a MÁP+ által nyújtott alternatíva hatására idén csak a második félév első négy hónapjában 94 milliárd forinttal csökkent az öt legnagyobb ingatlanalap nettó eszközértéke. Az öt alap által kínált éves hozam pedig 1,8 és 5,9 százalék között mozog.