Mostanra tért vissza oda a magyar ingatlanpiac, ahol 2008-ban állt
Az elmúlt évek erősödése arra volt jó, hogy ugyanott tartson az ingatlanpiacunk, mint a válság előtt.
Az elmúlt évek erősödése arra volt jó, hogy ugyanott tartson az ingatlanpiacunk, mint a válság előtt.
A sort Berlin vezeti, Budapest az ötödik.
Magyarországon 98 százalékban magyarok vásárolnak, az elenyésző külföldi vevő közül a legnagyobb arányban szerbek vannak. Csaknem 80 százalékban 30 milliónál húzzuk meg az értékhatárt, és átlagosan 44 évesen veszünk lakást – derül ki az Otthon Centrum felméréséből.
Győrben, Veszprémben és Székesfehérváron 11-19 százalékkal, jóval 300 ezer forint fölé mentek az átlagos négyzetméterárak, és 15 százalékkal rövidült az értékesítés ideje is.
A főváros egyes kerületeiben csak egy minigarzonra futja ennyiből.
Miközben az egy-két napra szállást keresők számára olcsó szolgáltatást kínál, a lakástulajdonosoknak busásan megtérül az Airbnb használata. Rosszul "csupán" az járhat, aki hosszabb távon, hagyományos formában venne ki albérletet.
Hiába nagy a főváros, sokan inkább a megszokott kerületen belül szeretnének új lakást találni.
A vásárlók főleg a kétszobás amerikai konyhás lakásokat keresik.
Úgy tűnik, az elmúlt évek ingatlanár-emelkedése miatt a vásárlók egyre inkább az olcsó lakásokat keresik, a KSH szerint ez az oka a kistelepülések megélénkülő forgalmának is. De mit tapasztalnak most Budapesten az ingatlanközvetítő szakemberek? Mi jelent kiutat a vevőknek a magas árak elől?
2017-ben 40 százalékkal több kínai állampolgár érdeklődött magyar ingatlanok iránt, mint egy évvel korábban. A vevők teljesen más társadalmi státuszt képviselnek, mint a húsz-harminc éve Magyarországra érkezettek, vásárlóerejükkel pedig átformálhatják a II. kerület, illetve a II/A ingatlanpiacát.
A kormány szerint jelentős eredményeket értek el a CSOK-kal, és rendszeresen felülvizsgálják a rendszert. Utóbbi azonban a GKI szerint átgondolatlan.
Legalábbis a legnagyobb hazai ingatlanpiaci szakértők szerint.
70 százalékkal emelkedtek az árak öt év alatt, és jóval több a készpénzes vásárló. A város ingatlanpiacának origója és fő mozgatórugója még mindig az egyetem.
A III. kerületben még mindig nő az érdeklődés a kis panellakások iránt. Túlárazni őket viszont nem érdemes, mert végérvényesen beragadhatnak a piacon.
Pedig ő az ország második leggazdagabb embere.
Bár az új lakások jelentősen, 12,2 százalékkal drágultak a múlt év harmadik negyedében az előző év azonos időszakához képest, a használt lakásoknál fordulat történt, a drágulás mértéke a 2014-es szintre lassult.
Az éppen nyugdíjba készülő Pintér Sándor belügyminiszter régi családi cége, az Immobil 2000 Kft. újabb ingatlanos vállalkozásokba vásárolt be Budapesten.
Nyugaton több évtizedes gyorsuló trend, Magyarországon ritkaság a szerepüket vesztett templomok újrahasznosítása. Hagyománytisztelő és szentségtörőnek tűnő megoldások is akadnak.
Ha bevezetik a korábbi zárást a szórakozóhelyeknél, akkor némileg mérséklődhetnek az árak, de nagy változásra akkor sem kell számítani.
A legdrágább ingatlanokért - a jelenlegi nettó átlagfizetéssel számolva - több mint 800 évet kellene dolgozni, míg a legolcsóbbak egy 15-20 éves kocsi áránál is kevesebbe kerülnek.