A szerdán meggyilkolt trumpista influenszer Dél-Koreában arról beszélt, hogy miként segítette győzelemre Donald Trumpot, míg Japánban a migráció veszélyeire figyelmeztetett.
Feladta a küzdelmet a kisebbségben kormányzó japán miniszterelnök: Isiba Sigeru vasárnap bejelentette lemondását. Az alig egy éve kormányzó politikus helyzete azt követően vált tarthatatlanná, hogy előbb az alsóházi, majd a júliusi felsőházi választáson is vereséget szenvedett pártja. Utóbbi választás igazából a „Japán az első” jelszóval megjelent új párt alapítójának, Kamija Szoheinek hozott sikert. Kamija a császár hatalmának restaurációjában és a hadsereg megerősítésében látja a megújulást, nem szereti a külföldieket, és a nőknek szerinte otthon kellene maradni és gyereket szülni.
Hetek óta kérlelték Isiba Sigeru japán kormányfőt, hogy mondjon le, végül akkor döntött úgy, amikor már a pártján belül is tarthatatlanná vált a helyzete.
Bár utoljára 1707-ben tört ki Japán nevezetessége, a Fudzsi, a japán kormány szeretné, ha a főváros lakói tisztában lennének az esemény következményével.
Inkább iránymutatás, mint javaslat: sosem látott törvényt fogadhatnak el hamarosan egy japán városban, ahol így nem lehetne napi két óránál többet mobilozni. Kivétel persze akad, a lakosság pedig a jelek szerint nincs elragadtatva az ötlettől.
Hagyomány és modernitás – Japánnal kapcsolatban talán ez a két szó hangzik el leggyakrabban, és az ázsiai országban járva az ember megtapasztalhatja, hogyan egészítheti ki egészségesen ez a két jelenség egymást, sőt járhat kéz a kézben. Szubjektív japán útikalauz.
1944 őszére a japán legfelsőbb vezetésben is mindenki tudta, hogy a háború erősen vesztésre áll. A hadi helyzeten egy első látásra példátlannak tűnő új taktikával igyekeztek fordítani: fiatal, gyakran az iskolapadból éppen csak kiesett, brutális módszerekkel kiképzett pilóták ezreit küldték a biztos halálba. A japán kapituláció és az utolsó öngyilkos küldetés nyolcvanadik évfordulóján a kamikaze hadviselés történetét idézzük fel.
Hivatalos adatok szerint a tragédia közel 140 ezer ember halálát okozta 1945 végéig, azóta pedig az áldozatok száma több mint megduplázódott. Idén már 350 ezer ember nevét helyezték el az áldozatok tiszteletére állított emlékművön.
A büntetővámokkal belépődíjat szed a világ legnagyobb piacára Donald Trump, ami kettős kockázatot hordoz: emelkedhet az infláció az USA-ban, és az ország nyomás alá helyezett partnerei szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat építhetnek egymással. Kérdés, hogy a világkereskedelem átformálása tartós, vagy csak a dúvadként viselkedő elnök mandátuma idejére szól.