Kártérítést kérhetnek a magyar államtól, ha nem tartja be az Európai Bíróság ítéletét

A 444 beszámolója szerint egy civil szervezet amiatt esett el 72 ezer euró uniós támogatástól, mert nem volt hajlandó igazolni a magyar hatóságok felé, hogy külföldről támogatott szervezet. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az a jogszabály írta elő, amelyről az Európai Bíróság júniusban állapította meg, hogy ellentétes az uniós joggal. A magyar hatóság azonban (a Tempus Közalapítvány) arra hivatkozott, hogy mindenben a hatályos jogszabályok szerint járt el.

Lehóczki Balázs kifejtette, amikor az Európai Bíróság megállapítja, hogy egy nemzeti jogszabály ellentétes az uniós joggal, akkortól kezdve a tagállami jogalkotónak azonnal fennáll a kötelezettsége, hogy módosítsa a saját jogszabályát. Ettől még lehetséges, hogy az állam nevében eljáró közigazgatási szerv a hatályos magyar jog alapján hozza meg a döntését, de ez olyan jogszabályon alapul, amely szembemegy a közösségi joggal. Viszont ha valakit ilyen jogszabályra hivatkozással kár ér, akkor erre egy kártérítési ügyben sikerrel hivatkozhat.

Sőt, a kártérítési igény nemcsak az ítélet kimondása utáni esetekre érvényesíthető, hanem visszamenőlegesen is, az adott jogszabály hatályba lépésének napjától. És annak ellenére, hogy a magyar jogalkotó nem tett semmit a jogszabály módosítása érdekében, a magyar bíróságokat egy előttük megindított kártérítési perben már köti az Európai Bíróság ítélete. Tehát a kártérítési igényt a luxemburgi testület döntése alapján fogják elbírálni.

Az Európai Bizottság egyébként már levélben fordult a magyar kormányhoz, számoljon be arról, hogyan hajtotta végre az Európai Bíróság ítéletét. A Bizottságnak joga van újabb kötelezettségszegési eljárást indítani ebben az esetben, ekkor azonban már pénzbüntetés kiszabását kérhetik az uniós jogot semmibe vevő tagállammal szemben.