Interjút adott a Financial Timesnak Varga Judit magyar igazságügyminiszter. A magyarországi jogállamiság helyzetével kapcsolatos konfliktust igyekezett a nyugat-európai terrortámadásokkal elfedni, kárhoztatta a fukar négyest, de jelezte, a magyar kormány nem követi lengyel szövetségesét az abortusz szigorításában.
Újabb levélben sürgette az Európai Bizottság a magyar kormányt, hogy tartsa be az Európai Bíróság júniusi döntését, amely kimondta, hogy a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló magyar szabályozás uniós jogba ütközik.
Varga Judit szerint 2021 első felében alakulhat ki az új intézmény végleges formája. Szijjártó Péter úgy véli, ez jó lehet arra, hogy a két országot ne nézzék bolondnak az unióban.
Milyen a magyar választó? Milyen a politikus? Milyen az ellenzéki politikus? Az ellenzéki pártoknak 2022 előtt egyebek közt ezeket a kérdéseket kell tisztázniuk, aztán tervet, programot, menetrendet készíteniük – fejti ki a szerző. Ha erre képtelenek, azt ajánlja, menjenek el tréningre az SZFE-s hallgatókhoz. A hvg360 vitasorozatának újabb darabja.
A polgármesterek közös deklarációjának aláírói szerint az önkormányzatok bevonása jelenti a garanciát arra, hogy a válságkezelésre szánt uniós pénzek eljuthassanak a rászorulókhoz.
Mit tegyen az ellenzék egy esetleges 2022-es győzelem esetén? Hogyan bontsa le a Nemzeti Együttműködés Rendszerét? Elek István kétrészes publicisztikájának második felében arról beszél, hogy milyen politikai, morális és gyakorlati természetű kérdésekről kell döntenie az Orbán-rendszerrel szemben álló pártoknak.
Ahogy a jogállamunkat nem lehetett tisztán jogállami úton és módszerekkel felszámolni, azt helyreállítani sem lehet tisztán jogállami úton és módszerekkel, írja Elek István, de ennek okát nem abban látja, mint legutóbbi megszólalásaiban Fleck Zoltán jogszociológus. A hvg360 vitasorozatának újabb darabja.
Az ilyen kampányok megütközést keltenek a német politikusokban, tapasztalataim szerint különösen a néppártiakban – mondja az ellene irányuló magyar kormányzati támadásokról Gerald Knaus, osztrák politikai elemző. Az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) vezetője diákként sokszor találkozhatott Orbán Viktorral, hiszen egy időben tanultak Oxfordban. Mi vezette a kormány ügyeletes ellenségét, hogy Ukrajnában tanítson, Boszniában dolgozzon és Berlinben találjon otthonra? Portréinterjú Gerald Knausszal.
Egy hete még meglehetősen óvatosan, most azonban már elégedetten nyilatkoztak az Európai Parlament részéről a jogállamisági feltételességéről szóló tárgyalások kapcsán. Bár részletek nem derültek ki, a nyilatkozatokból úgy tűnik, a tagállamok engednek az EP követeléseinek.
A magyar polgárok 72 százaléka egyetért, vagy hajlik egyetérteni azzal, hogy az EU kösse össze az uniós forrásokból való részesedést a jogállamiság és a demokratikus értékek tiszteletben tartásával, mindössze 18 százalékuk ellenzi ezt.
Michal Šimečka, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője szerint a magyar és a lengyel kormány aláássa a jogállamiságot és azokat az elveket, amelyek betartását az összes állam önként vállalta.
Néhány éve a magyar kormány azzal ment neki az Európai Bizottságnak, hogy politikai okokból csak Magyarország jogállamiságát vizsgálja, pedig más uniós tagállamban is előfordulhatnak visszaélések, vagy a kifogásolt magyar szabályozáshoz hasonló megoldások. A Bizottság meghallotta a magyar kormány reklamációját és nemrég az összes tagállamot megvizsgálta. Ez most már nem tetszik a magyar kormánynak. Mert az elemzés csak megerősítette: Magyarországon és Lengyelországban még a térségben is kiemelkedő mértékben romlik a demokrácia és a jogállamiság állapota.
Évente két-három olyan eset fordul elő, amikor egy tagállam nem tartja be az Európai Bíróság ítéletét – tudta meg az EUrológus Lehóczki Balázstól, az Európai Bíróság sajtószóvivőjétől. Egy ilyen ügyben az Európai Bizottság már levélben fordult a magyar kormányhoz.
A Brexitről, a következő hétéves költségvetésről, illetve az újjáépítési alapról és az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről tárgyaltak az unió Európa-ügyi miniszterei. Az első két témában nagyon fontos lenne a mielőbbi jelentős előrelépés. Ennek nem sok esélye van, de a politikusok bizakodnak.
Megkezdtek a háromoldalú tárgyalások az Európai Parlament, az EU Tanácsa és az Európai Bizottság között az uniós költségvetésekhez kapcsolódó jogállami feltételekről. A parlamenti küldöttség szerint a megbeszélés “konstruktív” volt, ami a valóságban azt jelenti, hogy eredménytelen.
Videokonferencia keretében egyeztetett hétfőn Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
A szlovák államfő arra figyelmeztet, hogy az uniónak keményebbnek kell lennie a jogállamiság ügyében, különben félő, hogy a tekintélyelvű tagországok túsza lesz. A Financial Timesnak adott nyilatkozatban Zuzana Caputová felszólította az EU-tagokat, hogy függesszék fel a támogatásokat azoknak a kormányoknak, amelyek megsértik a közös alapértékeket.
A klímaváltozás esetében a céllal mindenki egyetért, csak a megvalósítás módjaival kapcsolatban folyik vita, a jogállamiság viszont alapvető kérdéseket vet fel, amire az EU még nem kész választ adni – mondta el a hvg.hu-nak Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöld átmenetért felelős alelnöke. A holland politikus szerint akármilyen ambiciózusnak tűnnek a brüsszeli tervek, azok végrehajthatók, és ha valaki túlzott áldozatvállalásnak tartja a vállalásokat, annak arra kell gondolnia, milyen áldozatokat vagyunk már most kénytelenek elviselni az extrém időjárástól az erdőtüzekig.
Varga Judit és Szijjártó Péter is HírTV-t nézett, és árulást kiált, mert a momentumos képviselő bevallotta: egyeztet telefonon Vera Jourovával.
A magyar kormányt is meghallgatta az Európai Bizottság a jogállamisági jelentés elkészítésekor Vera Jourová szerint, aki visszautasítja a kormány vádjait, és állítja, Soros Györgyhöz sincsen semmi köze.
