Egy év alatt 7,2 százalékkal nőtt az átlagos reáljövedelem, de a gyerekvállalás még mindig szegénységi kockázat, a 65 évnél idősebbeknek pedig kevesebb pénzük van, mint 2017-ben, pedig a kormány a nyugdíjak reálértékének növekedéséről beszél. Közzétette a KSH A háztartások életszínvonala 2018 című kiadványát, ennek a legfontosabb megállapításait tekintettük át.
Az egy év alatti 12 százalékos javulás is csak annyit ér, hogy most először elérte az egy főre jutó magyar vásárlóerő az európai mutató felét.
A kormány dönthet, egy korábbi ígéret alapján.
Túlságosan szélesre nyílt az olló a globalizáció következtében a gazdagok és a szegények között. A G7 szociális csúcstalálkozóján, melyet csütörtökön és pénteken rendeznek meg Biarritzban, erre akarják felhívni a figyelmet a francia vendéglátók.
Már 2014-ben is nagyobb volt a magyarok leggazdagabb egytizedének vagyonkoncentrációja, mint amivel eddig számoltunk, és azóta nőtt, már a lakosság teljes vagyonának 56 százaléka a legfölső tized kezében van. A háztartások szegényebbik felének csak az összvagyon 8,9 százaléka jut.
Reinhard Grindel ráadásul egy luxuskarórát is elfogadott Grigorij Szurkisz volt ukrán szövetségi elnöktől.
Bár a saját egészségükkel kapcsolatban nem túl derűlátóak, egészségügyi célokra mégsem tesznek félre.
„Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy!” A fáma szerint ezt mondta Marosán György, a péklegényből lett kommunista potentát az elégedetlenkedő munkásoknak. Most, hogy az elégedetlenség újra szemmel látható méreteket, sőt sztrájksorozat képét öltötte, felmerül a kérdés: a zsömle kicsi, vagy a dolgozók étvágya lett túl nagy? – erre a kérdésre keresi a választ az e heti HVG cikke.
Pitti Zoltán közgazdász szerint a lakosság 60 százaléka a nemzeti átlagjövedelemnél kevesebb pénzből kénytelen megélni, a legnagyobb baj azonban mégsem ez.
Alig fél év alatt milliókat tudtak megtakarítani, befektetni a vezető politikusok. Az ország vezetőinek bevallásából kiderül: átlag 5 ingatlanjuk van, 10 milliós megtakarításuk, szinte kötelező elem a kincstárjegy és a szántó.
Hidvéghi Balázs két banki leányvállalatnál igazgatósági és felügyelőbizottsági tag.
A helyzet Magyarországon még rosszabb az uniós átlagnál is.
Nagy bérkülönbségekkel kell számolnia
Októbertől az MNB szigorítja a lakáshitelek felvételét. A változások célja, hogy a lakosság a biztonságosabb hiteleket válassza. Ezek azonban drágábbak, így az átlagos hitelfelvevő alacsonyabb hitelösszeget érhet el októbertől. Mi és hogyan változik? Gyakorlati tudnivalók 9+1 pontban a Bankmonitor szakértőitől.
Miközben a világ vezető közgazdászai a jövedelmi és vagyoni olló zárását sürgetik, mondván, a szociális különbségek előbb-utóbb robbanáshoz vezetnek, a magyar kormány az ellenkezőjét csinálja, az esetleges elégedetlenkedést pedig képzelt ellenségek rémképével csírájában akadályozza meg. Farkas Zoltán írásának 2. része.
Minél többen vegyenek részt a jólét megteremtésében, de a növekedés eredményéből is lehetőleg mindenki részesüljön, ne csak a vagyonosok, kiváltságosok, azaz zárni kell a jövedelmi és vagyoni ollót – sürgetik a világ vezető közgazdászai, sőt már a nemzetközi szervezetek is. Farkas Zoltán írásának első része.
11 százalékkal nőtt a vezérigazgatók jövedelme, míg az átlagos munkavállalók még az inflációt sem voltak képesek kompenzálni- ez a kínos ellentmondás borzolja a kedélyeket Nagy-Britanniában.
Számon kérnék a cafeteriarendszer módosítását elfogadó képviselőkön a jövedelem visszaesését.
A listára egyetlen európai nagyváros került fel.
