szerző:
Sztojcsev Iván

Egy év alatt 7,2 százalékkal nőtt az átlagos reáljövedelem, de a gyerekvállalás még mindig szegénységi kockázat, a 65 évnél idősebbeknek pedig kevesebb pénzük van, mint 2017-ben, pedig a kormány a nyugdíjak reálértékének növekedéséről beszél. Közzétette a KSH A háztartások életszínvonala 2018 című kiadványát, ennek a legfontosabb megállapításait tekintettük át.

Havonta nettó 119 ezer forintból gazdálkodhatott 2018-ban egy átlagos magyar háztartás – derült ki a KSH most kiadott, A háztartások életszínvonala 2018 című kiadványából. Az átlagos reáljövedelem 7,2 százalékkal nőtt 2017-hez képest.

Az elmúlt évek legfontosabb változása az, hogy egyre több jövedelem származik a munkából (2010-ben még 65,3 százalék, 2018-ban már 73,7), és 32,5 százalékról 24,7 százalékosra csökkent a társadalmi jövedelmek, azaz a segélyek és más állami támogatások aránya. Nem részletezik, de ennek két oka lehet: egyre többen dolgoznak, valamint sokak segélyét felváltotta a közmunka.

©

Az egyéb jövedelem kategória 2017 óta 17,8 százalékkal nőtt. Ezt elsősorban azzal magyarázza a KSH, hogy az ingatlanok bérbeadásából egyre több pénz érkezik. Azaz az összes jövedelmen belül még mindig elenyésző, 1,7 százalékos ennek az aránya, de azok, akik lakáskiadással egészítik ki a jövedelmüket, kimondottan nagy nyertesei voltak 2018-nak.

A kiadvány nagy erőssége, hogy jövedelmi tizedek alapján is vizsgálja az ország helyzetét. Arra jutottak: az ország leggazdagabb egytizede 7,8-szor több pénzből gazdálkodhat havonta, mint a legszegényebb tized, de azt is hozzá kell tenni: ez is javulás 2017-hez képest, amikor 8,2-szeres volt a különbség. (Kényelmes volna azt írni, hogy a leggazdagabb, valamint a legszegényebb egymillió magyarról van szó, de ez így nem lenne pontos, nem a személyeket, hanem a háztartásokat vizsgálták. Márpedig a legszegényebb háztartásokban többen élnek.)

Amikor a KSH kiadja az átlagkeresetekről szóló számait, mindig jön a jogos kritika: sokkal többet tudnánk a valós helyzetről, ha nemcsak az átlagot, hanem a mediánt is ismernénk (vagyis azt az értéket, aminél az emberek fele jobban, fele rosszabbul keres, a fiktív „középső magyar” keresetét). Erről most többet tudunk meg: az ország háztartásainak több, mint 60 százaléka él kevesebből, mint az országos átlag.

©

Mivel 10 decilis van, nem tudunk egy középső értéket megadni, érdemes az 5. és a 6. jövedelmi tizedet megnézni. A bruttó jövedelem ezekben 130, valamint 149 ezer forint – azaz nem lövünk nagyon mellé, ha azt mondjuk, hogy

a középső magyar havonta bruttó 140 ezer forintot kap, ezekből levonják az adókat, a többiből kell megélnie valahogy.

Ez nagyjából 20 ezer forintos növekedés 2017-hez képest.

Így számol a KSH
A háztartások életszínvonalát vizsgáló kiadvány azért is többet mond a kereseti adatoknál, mert nemcsak a fizetéseket, hanem a máshonnan származó jövedelmeket is mutatja. Az nem derül ki ellenben a számokból, hogy kinek mennyi hitelt kell még visszafizetnie – aki erre is kíváncsi, annak az MNB adatait ajánljuk, ők figyelembe veszik a hitelt is. A legtöbb számot bruttó értékben, és egy főre számítva adják meg, úgy, hogy a teljes háztartást figyelembe veszik, vagyis a háztartásban élő gyerekek száma is fontos. A KSH éves adatokat ad meg, mi ezeket elosztottuk 12-vel, mert egyszerűbben értelmezhetőek egy család jövedelmei vagy kiadásai, ha havi szinten nézzük azokat.

Csak gyereket ne vállaljon?

Az is kiderül az adatokból, hogy a gyerekvállalás még mindig szegénységi kockázat, hiába javul a gyerekesek helyzete. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelme az egyedülálló férfiaknak a legmagasabb, havi bruttó 210 ezer forint, a legalacsonyabb, 102 ezer forint pedig azokban a háztartásokban, ahol két felnőtt és legalább három gyerek él. A nagycsaládosok még a gyereküket egyedül nevelő szülőknél is rosszabbul élnek (az egyedülálló szülők és gyerekeik átlagos havi jövedelme 116 ezer forint), az egyetlen változás 2017-hez képest annyi, hogy a kétszülős, egy gyereket nevelő háztartások jövedelme már legalább elérte az országos átlagot.

Az állami családtámogatásokkal annyit sikerült egyelőre elérni, hogy a gyerekes háztartások jövedelme már nem 17,3, hanem csak 15,5 százalékkal marad el az országos átlagtól.

©

Mennyire számít a végzettség vagy a kor?

A diploma szinte automatikus belépő a magasabb fizetéshez – ez nem meglepetés, az már annál inkább, hogy mennyire nagy a diplomások és a többiek között a különbség. Azokban a háztartásokban, ahol van felsőfokú végzettségű kereső, havonta 210 ezer forint az egy főre jutó bruttó jövedelem, míg az érettségizettek családjaiban csak 150 ezer. Ahol senki nincs, akinek alapfokúnál magasabb végzettsége volna, azoknak havonta bruttó 95 583 forintból kell átlagosan kijönniük.

Ami az életkort illeti: az elmúlt év igazi vesztesei a nyugdíjasok. A 65 éves vagy annál idősebb tagokból álló háztartások voltak az egyetlen csoport, ahol csökkent 2017 óta az egy főre jutó jövedelem, 133 ezerről 130 ezer forintra. Ez főleg annak fényében nagy törés, hogy ott, ahol a legjobban kereső családtag épp a nyugdíj előtt áll (55-64 év közti), még havonta 166 ezerből lehet gazdálkodni.

©

Azon sem kell csodálkozni, hogy Budapest a leggazdagabb: a fővárosban élők átlagosan másfélszer annyi pénzhez jutnak, mint a legszegényebb régió, az Észak-Alföld lakói. Egy évvel korábban ez a különbség még 1,6-szoros volt.

De mire költik a pénzt?

A kiadások vizsgálatánál már nem tizedekre, hanem ötödökre bontotta a KSH a lakosságot. Az ország leggazdagabb ötöde fejenként 3,6-szor annyit adott ki 2018-ban az egyéni fogyasztásra, mint a legszegényebb ötödbe tartozók. A leggazdagabb ötöd a kiadásainak 51,8 százalékát költötte el ételre, lakásfenntartásra és közlekedésre, míg a legszegényebb 20 százalék 62,4 százalékot elköltött ezekre. A szegényebb háztartásoknál átlagban évente 176,2 ezer forintot adtak ki ételekre,

azaz egy ember egy nap 483 forintból ehetett.

A súlyos deprivációban élők száma 137 ezer fővel csökkent, így már csak 837 ezren élnek nagy nélkülözésben. Az számít nélkülözőnek, akire 9 pontból legalább 4 igaz: nem jut el évente egy hét vakációra, nem tudna 84 ezer forintos váratlan kiadást kifizetni, nincs autója, nem tud legalább kétnaponta húst enni, fizetési hátraléka van, nem jól fűtött a lakása, nincs telefonja, mosógépe, illetve tévéje. A szegénységi küszöb, azaz a mediánjövedelem 60 százaléka alatt 1,18 millióan élnek. A szegénység, vagy a társadalmi kirekesztettség kockázata 1,81 millió embert fenyegeti.

©

De legalább a fiatalok boldogok

A felmérésben évről évre megkérdik arról is az embereket, hogy egy tízes skálán jelöljék be, mennyire elégedettek a saját életükkel. Több év stagnálás után az előző évi felmérésben már javult ez a mutató, 6,1-ről 6,51-re, idén viszont 6,33-ra esett vissza. Úgy tűnik, ebből a szempontból az életkor a legfontosabb: a legboldogabbak a 16-24 év közöttiek, náluk 7,36 ez a mutató, a leginkább elégedetlenek pedig a 75 éven felettiek, akiknél csak 5,41 az átlagos szám.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
1800+ km-re is látni az ausztrál bozóttűz nyomait

1800+ km-re is látni az ausztrál bozóttűz nyomait

2020-tól megszűnik létezni a WhatsApp bizonyos telefonokon

2020-tól megszűnik létezni a WhatsApp bizonyos telefonokon

Generációról generációra teremtjük újra az erőszakot

Generációról generációra teremtjük újra az erőszakot

Oscarra nevezett filmmel indul a BIDF

Oscarra nevezett filmmel indul a BIDF

Ebből a magyar filmből Tarantinónak is van egy példánya

Ebből a magyar filmből Tarantinónak is van egy példánya

Bojár Gábor: Orbán értékrendje, a pocsék foci és a világhírű komolyzene

Bojár Gábor: Orbán értékrendje, a pocsék foci és a világhírű komolyzene