Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Túlságosan szélesre nyílt az olló a globalizáció következtében a gazdagok és a szegények között. A G7 szociális csúcstalálkozóján, melyet csütörtökön és pénteken rendeznek meg Biarritzban, erre akarják felhívni a figyelmet a francia vendéglátók.
A szervezők alaposan felkészültek, a találkozóhoz igazítva tette közzé jelentését az Observatoire des inégalités (Az egyenlőtlenségek kutatóintézete) nevű szervezet. A kétévenként közzétett jelentés arra mutat rá, hogy minden területen növekedtek a különbségek. A felső 10% jobban keres és tovább él, mint az alsó egytized Franciaországban. A különbség 13 év – ennyivel élhet tovább valaki, ha abba a kategóriába tartozik, ahol az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 7000 eurót. Az alsó egytized felső határa 855 euró havonta – írja a Le Figaro.
Aki szegény, az a legszegényebb
Sokkal rosszabb tanulmányi eredményeket mutatnak fel a szegényebb családok gyermekei, akik ezért jóval kisebb eséllyel szereznek diplomát. Ez pedig kihat mindenre. Például arra, hogy kiből lesz tartósan munkanélküli. Egy diploma nélküli franciának erre 3,7-szer nagyobb az esélye, mint annak, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ha pedig valaki nehezen boldogul a munkaerőpiacon, akkor az ingatlanszerzési lehetőségei ugyancsak korlátozottak. Ezen a téren a legnagyobb a különbség a szegények és a gazdagok között. Elszabadultak ugyanis az ingatlanárak, melyeket a kisfizetésű rétegek nem tudnak megfizetni. Párizsban a tanárok tiltakoznak amiatt, hogy hiába kapnak átlagosan havonta 2500 eurót, ha nem tudnak lakást bérelni a francia fővárosban.
A jelentés készítői az állam aktívabb szerepvállalását sürgetik. Csakhogy a Macron-kormányzat meg van fogva: megígérte Brüsszelnek a központi költségvetés deficitjének csökkentését, hogy az belül kerüljön a kötelező három százalékon. Vagyis a kormányzatnak egy vasa sincs a szegények támogatására. Ettől függetlenül a franciák sürgethetik a G7 többi tagját, különösen az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy tegyenek többet a középosztály lecsúszása ellen. Csodareceptje sem Macron elnöknek, sem másnak nincs. Trump elnök privatizációt javasol mindenkinek: Londonban járva nem is titkolta, hogy amerikai vállalkozók szívesen vásárolnák fel az NHS profitot ígérő részeit. A brit közegészségügy ugyan nem működik valami fényesen, de valamilyen ellátást mindenkinek nyújt. Ha Franciaországban a szegényeknek 13 évvel jut kevesebb, mint gazdagoknak, akkor ez az arány minden bizonnyal rosszabb az USA-ban és Nagy-Britanniában. Aligha valószínű, hogy a G7 szociális csúcstalálkozója megoldást találna erre a problémára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.