Kelet-Európa-sztereotípiák, elhallgatott vidék, gazdasági kiszolgáltatottság – egy kritikus kiállítást néztünk meg Prágában

Szeptember 29-ig látható Prágában a Matter of Art című művészeti biennálé aktuális  kiadása, mely a kelet-közép-európai perspektívát hangsúlyozva elemzi újra a parasztság, a földművelés vagy a gyári munkások globális történetét. A kiállított anyagról Benedek Kata készített reflexív helyszíni beszámolót.

A gyűjtőszenvedély és a műkereskedelem nyáron sem megy szabadságra, sőt, a Balaton-partot kifejezetten kedveli

Több európai országban és az USA-ban a nagyvárosok mellett a kiemelt üdülőhelyek is mind fontosabb szerepet játszanak a műkereskedelemben. A hétvégi balatonfüredi művészeti vásár idehaza is újabb lépést jelent ebben az irányban.

Teleszkópos nyalókából lélekgondozó – egy budapesti művészeti galéria, ahol fontos, hogy mosolyogjon, aki belép

„A Longtermhandstand egy nemzetközi művészeti galériarendszer és lélekgondozó központ, amelyet Bencze Péter és Lőrincz Réka energetizál. Hosszú távú jövőképpel állunk kézen a kortárs képzőművészet területén” – olvasható az I. kerületi Mészáros utcában található, nem mindennapi kiállítótér ars poeticája, eredetileg angol nyelven, az LTHS weboldalán. A két „energetizálót”, Lőrincz Réka képzőművészt és Bencze Péter művészetközvetítőt kérdeztük a 2022-ben megnyílt kortárs galériáról, amely rövid idő alatt fontos tényező lett a hazai és a nemzetközi szcénában egyaránt.

Megosztjuk egymással a világot és az érte érzett felelősséget – Yoko Ono-kiállításon jártunk a Tate Modernben

Teljes életművét átfogó kiállítással tiszteleg a londoni Tate Modern a 92. életévében járó sokoldalú alkotó, Yoko Ono előtt, akiről a The Financial Times azt írta: végre azt kapta, amit megérdemelt.

Egy hullámzó búzamező volt a művészeti csúcsvásár, az Art Basel idei legnagyobb durranása

A magyar származású amerikai képzőművész, Agnes Denes monumentális szabadtéri munkája volt az idei Art Basel fókuszában. A művész először negyven éve egy manhattani területet, egy volt szeméttelepet vetett be búzával.

Az ember kiváltságos helyzetét kérdőjelezi meg a kortárs képzőművészet szupersztárja, Pierre Huyghe velencei kiállítása

Ha nem zajlana éppen a 60. Képzőművészeti Biennálé Velencében, csupán csak ezért az anyagért is érdemes volna felkerekedni a lagúnák közé: a Liminal fajsúlyos összeállítás korunk egyik legjelentősebb képzőművészének munkáiból. Pierre Huyghe retrospektív kiállítása különleges élménnyel kínál meg egy olyan mélyen megragadó miliőben, ahol az emberi lények számára otthonos tér és idő értelmezhetetlen. Nagy Mercédesz írása.

Jacques Lipchitz kubista szobrász alkotásaiból nyílt kiállítás a Szépművészetiben

Nemcsak a korai, kísérletező időszakból, hanem a későbbi, a zsidó hagyományra és a görög mitológiára reflektáló művekből is válogattak a mintegy 40 alkotást – szobrokat, egyedi és sokszorosított grafikákat – bemutató tárlaton, amelyből Lipchitz szakmai-baráti kapcsolatrendszere is kirajzolódik.

Eltűntek az őrült árak – lezajlott az Art Basel, a legfontosabb művészeti vásár idei kiadása

Június 13. és 16. között rendezték meg a svájci Bázelben a művészeti vásárok etalonja, az 1970-ben életre hívott Art Basel 2024-es kiadását. Az eseményről a helyszínen élő, a vásárt minden évben felkereső szerzőnk, Darányi György számolt be.

A tanúságtétel képei – a Nemzeti Galéria túlélők alkotásait mutatja be a holokausztról

A Magyar Nemzeti Galéria Így történt című kiállítása a holokauszt 80. évfordulójára készült, s azokból a holokauszt idején született, illetve közvetlenül a háborút követő években készült, kevéssé ismert munkákból áll, amelyek alkotói saját tapasztalatait dolgozták fel, akik részesei, elszenvedői, tanúi voltak az eseményeknek. Az alkotások a történtekkel egyidejű vagy csaknem egyidejű, gyakran szöveggel is kísért vizuális ábrázolások, melyek nem a művészi önkifejezés szándékával, sokkal inkább az események tényszerű és közérthető közvetítésének igényével születtek meg. Turai Hedvig írása.

MC Lakatos Hunor és Gróf Nagybányai Horthy Rolex Leonidász műveit is láthatjuk a Cigánybűnözők csoport provokatív kiállításán

Az ironikus hangvétel kortárs kiállítás esetében nem ritka, de A művészet is cigánybűnözés című anyag esetében a „maró gúny” kifejezés talán megfelelőbb lenne. Oláh Norberttel, aki meghatározó szerepet játszik a Bura Galériában nemrég nyílt, romadadaistának deklarált projekt létrejöttében, Bihari Ágnes beszélgetett.

Merészen újító kiállítás mutatja be Párizsban az impresszionistákat, akik 150 évvel ezelőtt meghökkentették a világot

A Musée d’Orsay bizonyítja, hogy ma is lehet még újat és újszerűen mondani a képzőművészet történetének egyik legnépszerűbb, 1874-ben egy tárlattal indult izmusáról.

A sóhaj a lélek felszabadulása – Koronczi Endre filozofikus, látványos és vicces kiállításán jártunk a GODOT-ban

Kérem, sóhajtson, Széchenyi Úr! címmel látható Koronczi Endre kiállítása a GODOT-ban, melynek központi tárgyai a Magyar Tudományos Akadémia épületének a kezdetektől meglévő szellőzőberendezései. Ezek poétikus módon őrizhetik akár a reformkor nagyjainak lélegzetét, sóhajait is, ami új dimenziót kölcsönzött a lassan három évtizede a szél-lélegzet-lélek-levegő tematikában mozgó művész munkájánák. Erről beszélgetett az alkotóval, és a kiállítás kurátorával, Cserhalmi Lucával Bihari Ágnes.

Radikális tradicionalizmus: a hagyományokat őrzi a változások korában a 60. Velencei Képzőművészeti Biennálé

„Stanieri Ovunque – Foreigners Everywhere”, vagyis Idegenek mindenütt. Ez a mottója a világ legnagyobb és leghosszabb művészeti seregszemléjének, amely április közepétől november közepéig látható Velencében, és várhatóan több mint 800 ezer látogatót vonz majd.

Nem írta, megfestette az önéletrajzát – a tragédia a komikummal keveredik Anna Margit művészetében

A műgyűjtés olyan szenvedély, amelynek nehéz megálljt parancsolni – beszélgetés Tóth Csabával

Tóth Csaba jogászként végzett, ügyvédként kezdett dolgozni, majd televíziós társaságok jogi és produceri feladatait látta el, de később a játékfilmkészítés területén is sikeresen megvetette a lábát. 2022-ben megválasztották a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete elnökének, emellett a Mosoly Alapítvány  kuratóriumának is tagja, de ami miatt A mű szerzője, Elek Judit Katalin felkereste, az a – szintén tekintélyes – műgyűjtői tevékenysége. Otthonában beszélgettünk vele, több tucat kiemelkedő kvalitású kortárs műalkotás között.

Vigyázat! Kortárs képzőművészek a Néprajzi Múzeumban!

A tervezettnél több mint egy hónappal korábban, április 28-án zár be a Néprajzi Múzeum A kétely felfüggesztése című formabontó és rendkívül kedvező visszhangra talált kiállítása. Társlapunk, A mű szerzője, Bihari Ágnes az utolsó tárlatvezetések egyikén kérdezte a kiállítás társkurátorát, a magyar múzeumi szakma úttörő egyéniségét, Frazon Zsófiát.

Az „elszaródó” internet és a csajsziökonómia – a transmediale digitális művészeti fesztiválon jártunk

Az 1988-ban még a videokultúrára összpontosítva VideoFilmFest néven indult berlini fesztivál 1997 óta transmediale néven a médiaművészet vezető nemzetközi platformjává nőtte ki magát. Itt nézett körül és vonta le a többnyire digitális platformokon zajló életünket is meghatározó tanulságokat A mű szerzője, Sárai Vanda.

Meghalt Szabó Eszter Ágnes képzőművész

Szabó Eszter Ágnes képzőművész több alkotása mémmé vált, köztük a „Nagymamám, Zalai Imréné találkozása David Bowie-val” című falvédő.

Gasztronómia, folklór, ökoaktivizmus – beszélgetés egy régi böjti étel művészeti vonatkozásairól

Demény Ferenc Zoltán halászati kutató, Guba Sándor építész és Illés Zsófia Szonja multidiszciplináris alkotó közös projektje az egykor népszerű böjti eledel, a csíkos káposzta egyik hozzávalója, a vékony, kistestű réti csíkhal köré épül. A valaha a piacokon hordószámra árult, mára szinte kihalt védett faj különleges élőhelyei, a lápok és árterek szintén védettek vagy fokozatosan válnak védetté. Beszélgetésünkből kiderül, hogyan jelent mindez inspirációt a művészet számára. Erdei Krisztina interjúja társlapunk, A mű cikkében.

Szüts Miklós minden alkalommal a világ legszebb művét akarta megfesteni

A képek igazából akkor születnek meg, amikor a közönség találkozik velük – vallotta a múlt héten elhunyt Szüts Miklós, aki olyan szakmát keresett, amelyben a szabadság a fő munkaeszköz. Szüts Miklós temetése holnap, március 27-én lesz a Farkasréti temetőben.