Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
„Stanieri Ovunque – Foreigners Everywhere”, vagyis Idegenek mindenütt. Ez a mottója a világ legnagyobb és leghosszabb művészeti seregszemléjének, amely április közepétől november közepéig látható Velencében, és várhatóan több mint 800 ezer látogatót vonz majd.
A művészet hagyományos értelmezésére utal, hogy rengeteg festmény lóg a falakon, viszonylag kevés az installáció, alig látható digitális munka, és szinte teljesen hiányzik a mesterséges intelligencia a biennáléról. A háborúk kiváltotta tüntetések, tiltakozások és a nemzeti kultúrafinanszírozási gondok már a megnyitás pillanatában beárnyékolták a kiállítótereket, az egykori hajójavítót, az Arsenalt és a Giardini parkot, ahol 1895 óta a nemzeti pavilonok állnak. (Az orosz pavilonban, amely két éve üres, most Bolívia vendégeskedik, az izraeli pavilon bejáratánál pedig egy papírcetli tudatja a látogatókkal, hogy csak akkor nyitnak ki, ha megszületik a tűzszünet, és a Hamász elengedi a túszokat.)
„Stanieri Ovunque – Foreigners Everywhere – Idegenek mindenütt” – ez az idei biennálé kurátori mottója, a kurátor pedig először a biennálék történetében egy dél-amerikai művészettörténész, a brazil Adriano Pedrosa, a Sao Pauló-i művészeti múzeum igazgatója.
A címnek több olvasata is lehet: bárhová is megyünk a világon, idegenekkel találkozunk, s ha mi kelünk útra, mi válunk egy csapásra idegenné. A címnek a súlyos migrációs válsággócok közelében különös, akár indulatos üzenete is lehet, különösen ott, ahol a populizmus már felütötte a fejét. Az Arsenale végében, az olasz pavilonnal szemben több mint 50 nyelven olvasható az „Idegenek mindenütt” neonfelirat, amely tulajdonképpen egy műalkotás, a palermói Claire Fontaine 2014-es munkája, Pedrosa innen kölcsönözte a biennálé címét. Ez egyike az ismert műveknek a biennálén, de a meghívott 331 művész többsége még szakmai körökben is jószerivel ismeretlen.
Közép- és dél-amerikai, arab, afrikai művészek dominálják idén a központi kiállítótereket, több mint a felük már nincs az élők sorában, s többnyire először láthatók műveik Velencében. Az idei Arany Oroszlán-díjat az életmű-kategóriában a 81 éves francia–brazil Anna Maria Maiolino és a 86 éves francia–török, de Egyiptomban született Nil Jalter videóművész kapta. Mindkét művésznő feminista és migrációpárti, egész életében vándoroltak észak és dél között.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.