Az Európa-központú művészettörténet globalizálásának igényével jelentkezett az idei velencei biennálé brazil főkurátora, Adriano Pedrosa, aki tematikában is új irányokat nyitott.
Idén rendhagyó módon a tikkasztó mediterrán nyárban jártuk be a 60. Velencei Művészeti Biennálé kiállításait, amelynek idén először van a globális délen dolgozó főkurátora a brazil Adriano Pedrosa személyében, aki dél-amerikai és afrikai művészekkel alaposan felpezsdítette a megszokott, Európa-központú képzőművészeti kánont. A november 24-ig nyitva tartó, rengeteg meglepetést tartogató világkiállítás fő témái idén az “idegenek”.
Szeptember 29-ig látható Prágában a Matter of Art című művészeti biennálé aktuális kiadása, mely a kelet-közép-európai perspektívát hangsúlyozva elemzi újra a parasztság, a földművelés vagy a gyári munkások globális történetét. A kiállított anyagról Benedek Kata készített reflexív helyszíni beszámolót.
Több európai országban és az USA-ban a nagyvárosok mellett a kiemelt üdülőhelyek is mind fontosabb szerepet játszanak a műkereskedelemben. A hétvégi balatonfüredi művészeti vásár idehaza is újabb lépést jelent ebben az irányban.
„A Longtermhandstand egy nemzetközi művészeti galériarendszer és lélekgondozó központ, amelyet Bencze Péter és Lőrincz Réka energetizál. Hosszú távú jövőképpel állunk kézen a kortárs képzőművészet területén” – olvasható az I. kerületi Mészáros utcában található, nem mindennapi kiállítótér ars poeticája, eredetileg angol nyelven, az LTHS weboldalán. A két „energetizálót”, Lőrincz Réka képzőművészt és Bencze Péter művészetközvetítőt kérdeztük a 2022-ben megnyílt kortárs galériáról, amely rövid idő alatt fontos tényező lett a hazai és a nemzetközi szcénában egyaránt.
Teljes életművét átfogó kiállítással tiszteleg a londoni Tate Modern a 92. életévében járó sokoldalú alkotó, Yoko Ono előtt, akiről a The Financial Times azt írta: végre azt kapta, amit megérdemelt.
A magyar származású amerikai képzőművész, Agnes Denes monumentális szabadtéri munkája volt az idei Art Basel fókuszában. A művész először negyven éve egy manhattani területet, egy volt szeméttelepet vetett be búzával.
Ha nem zajlana éppen a 60. Képzőművészeti Biennálé Velencében, csupán csak ezért az anyagért is érdemes volna felkerekedni a lagúnák közé: a Liminal fajsúlyos összeállítás korunk egyik legjelentősebb képzőművészének munkáiból. Pierre Huyghe retrospektív kiállítása különleges élménnyel kínál meg egy olyan mélyen megragadó miliőben, ahol az emberi lények számára otthonos tér és idő értelmezhetetlen. Nagy Mercédesz írása.
Nemcsak a korai, kísérletező időszakból, hanem a későbbi, a zsidó hagyományra és a görög mitológiára reflektáló művekből is válogattak a mintegy 40 alkotást – szobrokat, egyedi és sokszorosított grafikákat – bemutató tárlaton, amelyből Lipchitz szakmai-baráti kapcsolatrendszere is kirajzolódik.
Június 13. és 16. között rendezték meg a svájci Bázelben a művészeti vásárok etalonja, az 1970-ben életre hívott Art Basel 2024-es kiadását. Az eseményről a helyszínen élő, a vásárt minden évben felkereső szerzőnk, Darányi György számolt be.
A Magyar Nemzeti Galéria Így történt című kiállítása a holokauszt 80. évfordulójára készült, s azokból a holokauszt idején született, illetve közvetlenül a háborút követő években készült, kevéssé ismert munkákból áll, amelyek alkotói saját tapasztalatait dolgozták fel, akik részesei, elszenvedői, tanúi voltak az eseményeknek. Az alkotások a történtekkel egyidejű vagy csaknem egyidejű, gyakran szöveggel is kísért vizuális ábrázolások, melyek nem a művészi önkifejezés szándékával, sokkal inkább az események tényszerű és közérthető közvetítésének igényével születtek meg. Turai Hedvig írása.
Az ironikus hangvétel kortárs kiállítás esetében nem ritka, de A művészet is cigánybűnözés című anyag esetében a „maró gúny” kifejezés talán megfelelőbb lenne. Oláh Norberttel, aki meghatározó szerepet játszik a Bura Galériában nemrég nyílt, romadadaistának deklarált projekt létrejöttében, Bihari Ágnes beszélgetett.
A Musée d’Orsay bizonyítja, hogy ma is lehet még újat és újszerűen mondani a képzőművészet történetének egyik legnépszerűbb, 1874-ben egy tárlattal indult izmusáról.
Kérem, sóhajtson, Széchenyi Úr! címmel látható Koronczi Endre kiállítása a GODOT-ban, melynek központi tárgyai a Magyar Tudományos Akadémia épületének a kezdetektől meglévő szellőzőberendezései. Ezek poétikus módon őrizhetik akár a reformkor nagyjainak lélegzetét, sóhajait is, ami új dimenziót kölcsönzött a lassan három évtizede a szél-lélegzet-lélek-levegő tematikában mozgó művész munkájánák. Erről beszélgetett az alkotóval, és a kiállítás kurátorával, Cserhalmi Lucával Bihari Ágnes.
„Stanieri Ovunque – Foreigners Everywhere”, vagyis Idegenek mindenütt. Ez a mottója a világ legnagyobb és leghosszabb művészeti seregszemléjének, amely április közepétől november közepéig látható Velencében, és várhatóan több mint 800 ezer látogatót vonz majd.
Tóth Csaba jogászként végzett, ügyvédként kezdett dolgozni, majd televíziós társaságok jogi és produceri feladatait látta el, de később a játékfilmkészítés területén is sikeresen megvetette a lábát. 2022-ben megválasztották a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete elnökének, emellett a Mosoly Alapítvány kuratóriumának is tagja, de ami miatt A mű szerzője, Elek Judit Katalin felkereste, az a – szintén tekintélyes – műgyűjtői tevékenysége. Otthonában beszélgettünk vele, több tucat kiemelkedő kvalitású kortárs műalkotás között.
A tervezettnél több mint egy hónappal korábban, április 28-án zár be a Néprajzi Múzeum A kétely felfüggesztése című formabontó és rendkívül kedvező visszhangra talált kiállítása. Társlapunk, A mű szerzője, Bihari Ágnes az utolsó tárlatvezetések egyikén kérdezte a kiállítás társkurátorát, a magyar múzeumi szakma úttörő egyéniségét, Frazon Zsófiát.
Az 1988-ban még a videokultúrára összpontosítva VideoFilmFest néven indult berlini fesztivál 1997 óta transmediale néven a médiaművészet vezető nemzetközi platformjává nőtte ki magát. Itt nézett körül és vonta le a többnyire digitális platformokon zajló életünket is meghatározó tanulságokat A mű szerzője, Sárai Vanda.
Szabó Eszter Ágnes képzőművész több alkotása mémmé vált, köztük a „Nagymamám, Zalai Imréné találkozása David Bowie-val” című falvédő.
