Most a brazil Szövetségi Műszaki Egyetem – Paraná kutatói találtak egy újabb érvet a kávézacc megőrzése mellett, ugyanis kiderült: képes megkötni a bentazon nevű, a mezőgazdaságban gyakran használt gyomirtót.
Két legyet egy csapásra
A kapcsolódó, a Journal of Chemical Technology and Biotechnology folyóiratban közölt kutatás eredményei szerint két környezeti problémát is lehetne kezelni a technológiával, ha sikerülne átültetni a gyakorlatba. Egyrészt, a kávézacc sem lenne egyszerű szemét többé, másrészt a gyomirtók által okozott természeti károkat is enyhíteni lehetne.
A brazil kutatók úgy találták: ha cink-kloridot használtak a kávézaccban lévő szén aktiválására, akkor 70 százalékos hatékonysággal távolította el a bentazont. Ez a fajta gyomirtó a talajvízbe – és ivóvízbe – kerülve káros az emberi egészségre nézve, legyen szó a belélegzéséről vagy a lenyeléséről. Sőt: még a bőrön át is fel tud szívódni.
Noha a világ legnagyobb termelője, Brazília rekordot döntő exportot produkált, hosszabb távon aggasztó a kép a kávé piacán. A klímaváltozás korlátozza a termelés növelését, miközben a kínai fogyasztás berobbant. A helyzet a világ legnagyobb kávéfogyasztóját, Európát különösen sújtja.
Az eredményeket összegző Science Alert megjegyzi: ezek még csak előzetes megállapítások, de ígéretesek. Arra mutatnak ugyanis rá, hogy a kávézaccban lévő szén hatékonyan tudja kezelni a bentazonnal szennyezett vizet.
Egyelőre azt sem értik pontosan, hogyan tudja a szén elnyelni a gyomirtó szert, de a jövőbeli tanulmányok erre is rávilágíthatnak.
Több szempontból is fontos lehet a most elkészült, minden korábbinál részletesebb genetikai térkép az araciba kávéfajtáról. Egyrészt finomabb kávékat eredményezhet, másrészt felhasználásával ellenállóbbá is tehető a világszerte veszélyben lévő növény.
Ha csak egy kicsit vissza tudna adni a környezetnek az egyébként erősen környezetkárosító kávézás, az jelentős előrelépés lenne.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.