A magyar háztartások vásárlási adatai alapján az egy főre eső fogyasztás kenyérből 50 kilogramm, kifliből 60 darab, zsemléből pedig 150 darab volt 2010-ben, kenyeret a háztartások egy év alatt 67 alkalommal vettek, vagyis nagyjából ötnaponta - közölte a Gfk Hungária piackutató pénteken.
Egyes népszerű kenyerek szeletenként annyi sót tartalmaznak, mint egy csomag sózott chips, némelyik olyan sós, mint a tengervíz - idézte pénteken a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása egy nagy-britanniai felmérés eredményét.
Nem talált igazán finom kenyeret a HVG szúrópróbája, és ebben része lehet a sütödék technológiai trükkjeinek. Az is kiderült: nagyobb a gombafertőzés kockázata, mint gondolni lehetne, és a vásárlók, ha akarnák, sem tudhatnák meg, milyen adalékanyagok kerülnek a kenyérbe.
Tovább emelkedett a liszt ára, a kisebb pékségek viszont nem merik drágábban adni a pékárut, mert félnek a vevők elvesztésétől.
A gabona és a liszt árának emelkedése miatt jelentősen drágulhat a kenyér a következő hetekben, szakértők szerint akár 400 forintra is felmehet egy kiló fehér kenyér ára.
Ha a szegényes tavalyi búzatermés nem tart ki az idei aratásig, akár harmadával is drágulhat a pékáru - írja a szerdai Népszabadság.
Idén sem ússzuk meg áremelkedések nélkül: drágább lesz a kenyér, a hús, májustól pedig többet fizetünk a tojásért is. A benzin éves szinten 5–6 százalékkal is többe kerülhet - írja a Bors.
A pékek szerint a tél végére elfogy az itthon termett búza, s nem kizárt, hogy amerikai importból készülhet majd a magyar kenyér. Az észak-magyarországi pékek már Szlovákiából hozzák át a lisztet, mert több hazai malom alapanyaghiány miatt ideiglenesen leállt – írja a Népszabadság.
Kiszáradt gabona nyomait találták meg egy 30 ezer éves őrlőkövön tudósok, akik ezek alapján arra következtetnek, hogy már az ősemberek étrendjében is szerepelt a kenyér.
A kenyér nálunk főleg kelt tésztából készül, pedig őseink kezdetben a kovász nélküli, vízből és lisztből sült kenyeret ismerték csak. A világ több táján még ma is a kovász nélkül sült, általában kerek, lapos tésztakorong jelenti a kenyeret. Bármilyen hihetetlennek is tűnik, a csak alapvetően két-három hozzávalóból készülő mindennapi betevő egy kis fantáziával igazán izgalmas harapnivalóvá változtatható.
Két héttel ezelőtt megjelent A mindennapi kenyerünket keressük című írásunk nyomán a hozzászólások és a szerkesztőségbe érkezett levelek nem rengették meg a szerző állításait, és jól mutatták, hogy kenyér ügyben mindenkinek megvannak a napi szokásai, a tuti befutói. Most lássuk, miként gondolkodnak a szakemberek a pult túloldalán .
Régen az otthoni kenyérsütés teljesen mindennapos dolognak számított. Szerencsére manapság újra kezd divatba jönni a saját kezűleg, vagy a kenyérsütő gép bevetésével készített kenyér. Érdemes belefogni, nemcsak az alapanyagokat választhatjuk meg, de kedvünk szerint ízesíthetünk is.
Sejtjük, miért, mégsem értjük, hogyan találnak népes vevőkörre a gyári kenyerek. A nagyüzemi „magyar fehérkenyér” lassan ehetetlenné válik, se íze, se illata, a héja elrághatatlan, a belseje szétesik, vágáskor elképesztően morzsálódik és másnapra már nem is emlékeztet friss mivoltára.
