Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Tovább emelkedett a liszt ára, a kisebb pékségek viszont nem merik drágábban adni a pékárut, mert félnek a vevők elvesztésétől.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében idén már másodszor emelték a liszt árát, kilója 116-119 forint. Ezért drágul a kenyér, Nyíregyházán, egy saját bolthálózattal rendelkező pékség már ugyancsak másodszor emel árat, napokon belül, 270 helyett 290 forint lesz a félbarna kenyér kilója. Van olyan pékség, amelyik eddig kivárt, de most kénytelen drágábban adni a kenyeret. Szabolcsban vannak olyan pékségek, amelyek az olcsóbb szlovák lisztet veszik, a boltokban pedig megjelentek a szintén olcsóbb román kenyerek.
Pécs környékén is az alapanyagok és az energia árának emelkedése miatt panaszkodnak a pékek. Van, aki azt veszi észre, hogy a boltosok előbb emelnek árat, mint a pékek.
A Magyar Pékszövetség már tavaly kampányba kezdett a magyar pékáru érdekében. Varga László elnök az MR1-Kossuth Rádiónak elmondta, hogy tanfolyamot tartottak arról is, hogy milyenek a hagyományos, kovászolt kenyerek. Egy pécsi cég ügyvezetője, Molitor József úgy látja, megoldás lehet, ha növelik a gépparkot, az automatizálást, de a gépek olyan drágák, hogy a pékségek önerőből nem tudnak fejleszteni. És megoldás lehet – tette hozzá -, a létszámcsökkentés is.
A pékszövetség szerint a végleges megoldás a termelő és értékesítő szövetkezet létrehozása lenne, amelyben a pékek egységesen vásárolnának gabonát, és a velük szerződő malmok vállalnák, hogy aratásig szerződött áron tartják a lisztet. De van olyan elképzelés is, hogy a pékség csökkenti a kenyér mennyiségét, és a többi termék árát kis mértékben emeli.
A pékszövetség szerint az is segít a bajba jutott ágazaton, hogy januártól életbe lépett az a rendelkezés, amely szerint a kenyeret nem szabad önköltségi ár alatt eladni. Várhatóan ez több óriáscéget is érint majd.
A drágulás egyik oka az alapanyag árának emelkedése. Ahogy az egyik kisebb magánmalom, az ónodi tulajdonosa, Tóth Tamás elmondta, aratáskor még 120 forintért adta a liszt kilóját, de azóta folyamatosan emelni kényszerül, mert drágult a búza is. Aratáskor egy tonna még 35-40 ezer forintba került, később már csak 60 ezerért tudta megvenni. A pékségekben emelkedett a munkabér is hat százalékkal, a szállítási költség húsz, az energia huszonöt százalékkal nőtt, az egyéb járulékos anyagokért pedig mint a cukor és a margarin negyven százalékkal kell többet fizetni.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.