Szakítanunk kell a korparészektől megtisztított gabonából készült hófehér kenyerekkel, a nagyon laza hatalmas térfogatú „felfújt” termékekkel, amelyek ugyan mutatósak, de egyáltalán nem egészségesek.

A Magyar Pékszövetség is megfogalmazta nemrég, hogy cél olyan kenyeret gyártani, amilyet nagyanyáink is csináltak, azzal a különbséggel, hogy a modern technika eszközeivel érik el a hagyományos módszerek előnyeit; egészségesebb és hosszabb ideig eltartható terméket állítva így elő.

Kenyértészta. Kovász a lelke

Most pedig karácsonyi különszámmal jelentkeznek azok a pékszövetségi tagok, akik saját boltot vezetnek. A lap kiemelt témája a kovászolás. Az újságban négy oldalon keresztül mesél például egy pék arról, hogyan és miért kovászol. Az írásból az is kiderül, miért tartják magukat ahhoz a pékek, hogy a kovász a szíve és a lelke a kenyérnek. Átláthatjuk, mit jelent valójában a kovászolás, és hogy ennek köszönhetően milyen hozzáadott érték keletkezik a termékben.

A sokféle kovász között a legértékesebb a hosszú érésű kovász. Az ilyen módszerrel készült kenyeret folyamatosan keresik a fogyasztók, mert ízletesebb, jobban eltartható a kenyér, rugalmas és tömör belsőnek köszönhetően a vágás során nem morzsálódik, szépen szeletelhető és a szeletek egyben maradnak.

Ami még ennél is fontosabb, hogy a kovászos eljárással készülő kenyeret nem kell tartósítószerrel készíteni, mert természetes védelmet kap. Aromaanyagainak köszönhetően kevesebb só adagolással is ízletes. Ezen túlmenően sötétebb lisztből készítve igazi egészséges, kellemes összhatású kenyér áll a fogyasztó rendelkezésére.