Néhány nappal a halála előtt hagyta minden vagyonát a szomszédjára egy budapesti nő, a bíróság szerint nem történt csalás
A szomszéd ugyanabban a házban már egy másik lakást is hasonló körülmények között szerzett meg.
Az átmeneti dolgok sokszor ejtenek zavarba bennünket, nehézkesen illeszthetőek meglévő fogalomköreinkbe. Épp ezért a huszadik század második felében sok szó esett ezen kategóriák újragondolásáról, hogy a nyelvi korlátoknak és a hatalmi érdekeknek áldozatul esett jelenségek, közösségek rehabilitációja felé új perspektívák nyílhassanak.
A mű
Kortárs művészeti tárgyú cikkeink, interjúink itt olvashatóak. A HVG Kiadó művészeti lapja, A mű itt elérhető.
Az ártér is egy nehezen járható, szúnyogos, mocsaras, átmeneti hely, ahol szárazföld és víz között e sajátos élettérhez igazodó növény- és állatvilág honosodott meg az évezredek során. Guba Sándor és Illés Zsófia Szonja projektjének főszereplője, a réti csík (Misgurnus fossilis) nevű hal is ezen az ingoványos helyen élt igen magas számú populációban.
Az idősebb generáció még jól ismeri: az egyik kedvelt böjti ételt is ebből a hosszúkás, feketésbarna halból készítették. Mára élőhelye drasztikusan lecsökkent. Gyűjtése, halászata tilos, mivel védett faj.
A Csíkos Káposzta esemény díszvendége volt a védett csík hal a Vázsonyi Malom 2023 nevű rendezvényen
Eördögh Lola
Illés és Guba interdiszciplinárisan közelíti meg a csíkhal jelenlegi helyzetét. Tudomány és művészet együttműködésének új útjait keresik, mikor egy hagyományos böjti étel felelevenítésének kálváriáját járják végig: megismerkednek a természettudományos kontextussal, utánajárnak a jogszabályoknak, kommunikációt kezdenek az érintett felek között. Mindezt azért, hogy a szárazsággal fenyegető nyarak előszobájában visszahozzák a köztudatba az árterületek és azok élővilágának fontosságát. A projekt alkotói tavaly először a Vázsonyi Malomban szerveztek közösségi eseményt, majd októberben Csíkos Káposzta: Egy tál ártéri élőhely-rehabilitáció címmel mutatták be installációjukat a Trafóban.
