Demény Ferenc Zoltán halászati kutató, Guba Sándor építész és Illés Zsófia Szonja multidiszciplináris alkotó közös projektje az egykor népszerű böjti eledel, a csíkos káposzta egyik hozzávalója, a vékony, kistestű réti csíkhal köré épül. A valaha a piacokon hordószámra árult, mára szinte kihalt védett faj különleges élőhelyei, a lápok és árterek szintén védettek vagy fokozatosan válnak védetté. Beszélgetésünkből kiderül, hogyan jelent mindez inspirációt a művészet számára. Erdei Krisztina interjúja társlapunk, A mű cikkében.
Az átmeneti dolgok sokszor ejtenek zavarba bennünket, nehézkesen illeszthetőek meglévő fogalomköreinkbe. Épp ezért a huszadik század második felében sok szó esett ezen kategóriák újragondolásáról, hogy a nyelvi korlátoknak és a hatalmi érdekeknek áldozatul esett jelenségek, közösségek rehabilitációja felé új perspektívák nyílhassanak.
Az ártér is egy nehezen járható, szúnyogos, mocsaras, átmeneti hely, ahol szárazföld és víz között e sajátos élettérhez igazodó növény- és állatvilág honosodott meg az évezredek során. Guba Sándor és Illés Zsófia Szonja projektjének főszereplője, a réti csík (Misgurnus fossilis) nevű hal is ezen az ingoványos helyen élt igen magas számú populációban.
Az idősebb generáció még jól ismeri: az egyik kedvelt böjti ételt is ebből a hosszúkás, feketésbarna halból készítették. Mára élőhelye drasztikusan lecsökkent. Gyűjtése, halászata tilos, mivel védett faj.
Illés és Guba interdiszciplinárisan közelíti meg a csíkhal jelenlegi helyzetét. Tudomány és művészet együttműködésének új útjait keresik, mikor egy hagyományos böjti étel felelevenítésének kálváriáját járják végig: megismerkednek a természettudományos kontextussal, utánajárnak a jogszabályoknak, kommunikációt kezdenek az érintett felek között. Mindezt azért, hogy a szárazsággal fenyegető nyarak előszobájában visszahozzák a köztudatba az árterületek és azok élővilágának fontosságát. A projekt alkotói tavaly először a Vázsonyi Malomban szerveztek közösségi eseményt, majd októberben Csíkos Káposzta: Egy tál ártéri élőhely-rehabilitáció címmel mutatták be installációjukat a Trafóban.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie – mozgalma és művészete azonban túlélte őt.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
